Zenére inkább alkalmazható ez a teória, mint mozgóképre vagy az új médiumokra. Én pl. úgy jártam, hogy számomra jelenleg nem termelnek semmi újat, ami belül rezonálna.
De sztem Fishernek nem a történetmesélés hanyatlása volt az elsődleges fájdalma, hanem új, alternatív világok megteremtésének, azok bevitelének a popkultúrába, az emberi tudatba elmaradozása. Egy Witcher ilyen értelemben biztos nem hozott semmi újat, nem is akart.
Ebert már akkor kritikus volt, amikor én meg se születtem. Amellett, hogy RIP, és hogy esetleg nem értette teljesen ezt az új világot, az új médiumokat és az egymást követő krízisgenerációkat, attól neki még van egy valid kommentátor életműve.