Csak kiváncsiságból kezdtem el olvasgatni, hogy mik is a tünetei a sepressziónak, 90%-a megtalálható nálam is.
Mindig mindenkinek vannak problémái max nem egyformák meg nem egyformán fogjuk fel õket.
Alapjában két éve történtek dolgok amik elinditottak a lejtön lefelé. Azóta minden kis szarság változtat. Két éve alakulgatnak a dolgok (pl nem járok sehova, itthon sötétbe el gépezek meg filmet lesek)
Sokszor a streszt fizikailag is lehet érezni, mikor alig birsz megmozdulni nem birod kihuzni magad. Minden egyes levegõvétel egy sohajtás mert utálod magad meg az egész életet. Mikor látod hogy mások boldogok te meg a rugdalást és a kudarcot kapod.
Valamilyen szinten már egy idelye bennem vannak, voltak a tünetek, ha valami nagyobb súlyú dolog történik akkor hetekig tart.
Nem tudom hogy irjam le a gondolatam érzéseim, nagyrészt csak ismételem magam igyis...
suliban nem birok ébrenmaradni gyakran alszom az órákon, olyan vagyok mint a mosott szar, éjjel meg csak fogolódom nem birok aludni. Délelött füvet nyírtam, de az álandó sötétség végett a napfényre érzékeny a szemem most meg hányingerem is volt szédültem. Bár ezt tudatalatt befolyásolhatja az a tény is amit olvasok. fura...
Nem tudom kifejteni a gondolatam, de azt azért érzed magadon ha valami nincs rendben.
olyan mint a (testi)betegség, ha fáj valamid rosszúl érzed magad akkor valami gond van...
Tehát a problémák mindig jelentkeztel/jelentkeznek és jelentkezni is fognak de ha van egy nagyobb ami megváltoztat akkor az másik iráynba is tud formálni.
A gyógyszerbevételek 40%-át az antidepresszánsok alkotják, akkor ezekszerint nincsenek kevesen.
A problémás ember is talál valamit aminek örülhet, a depresziósnál nincs ilyen (szvsz)
És a "Mi értelme ennek a rohadt életnek??" kérdést is csak õk teszik fel. (szvsz)