Sziasztok! Engem nagyon megfogott drlaj elgondolása annak ellenére, hogy nemnagyon értek hozzá és a 10. es fizikából is csak kettesvagyok, bár az kevésbé is érdekel mint ez a téma...
Már egyszert írtam ötleteket, de most megint eszembe jutott néhány.
A neutron csillagok egy csillagból keletkeznek, miután felrobbannak összezsugorodnak, de ennek ellenére gravitációjuk nem csökken. Anno még a tanárom úgy mondta "Ha egy gombostû hegynyi neutron csillagot letnnék az asztalra olyan nehélenne, hogy átjukasztaná a földet" :) Tehát én arra a következtetésre jutottam, ha drlaj elméletét vizsgálom, akkor nem a tömeg a meghatározó a gravitációban hanem a sûrûség és aztán a térfogat és ezzel velejárója a súly is. Mert drlaj elmélete aztmondja ki, hogy a gravitáció nem vonzás, hanem taszítás elvétele. Ezt a taszítást úgy lehet elvenni "leárnyékolni" hogy a taszító részecskék egy részét nem engedjük át, thehát ahányad részét nem enged át a test annyival nõ a gravitációja. Minnél sûrûbb ez a test annál több részecskét fog fel, mint pl. egy neutron csillag, ami ahogy zsugorodott úgy lett egyre tömörebb és ahogy ezt írom eszembejutott az is, hogy valószínûleg azért zsugorodik végtelenségig, mert mígnem miután már elérte azt a tömörséget hogy szinte egyetlen részecskétsem enged át. Ezek a részecskék nyomják össze és nem tudom, hogy a cikk mit akart azzal kifejezni, hogy egy "fekete lyukba belehullik", de akkor elképzelhetõ, hogy a feketejuk az univerzum legtömörebb dolga, amit nem azért nemlátnak mert láthatatlan, hanem azért mert egy hatalmas dolgot keresnek a vonzásából kifolyólag amibõl következtetnek "biztos hatalmasnak kell lennie". Pedig nem a súly a meghatározó hanem a sûrûség.
Van még valami ami viszont az elmélet cáfolata.
Vesszünk egy gömbtestet pl egy bolygót, mondjuk a földet, akkor a mértani közepén súlytalanságvan, mert ott elvileg ugyan annyi a taszítás.
Erre még nemsikerült elméletet gyártani, de lehet hogy eleve rossz a feltevésem.