Mielõtt kioktatlak kalapácsvetésbõ, azért megjegyzem, hogy a keringõ test sebessége a pályályától és tömegétõl függ elsõsorban.
Elõszür is a kalapácsvetés nem keringõ mozgás (ellipszis pályán), hanem körmozgás (körpályán).
A kapalpácsvetésnél nem hanyagolható el a légellenállás, és az fõleg nem, hogy gyorsítani-lassítani lehet a körpályán mozgó testet, egyébként az az érdekesebb része, csak kicsit bonyolult még neked:)
A kézenfekvõ modell egy egyszerû vektorháromszög. Ahol az érintõirányú komponens az excentricitás és a a rugár arányából adódik. A kötél vége tehát nem a forgási középpintban van, hanem egy másik, változó helyen, ami attól függ, hogy mekkora a forgás sebessége, és milyen ellenállások hatnak.
Lassabb forgásnál nagyobb külpontosség kell, mert a centripetális erõ kicsi. Közel ugyanekkora érintõirányú erõt kell kifejteni nagyobb sebességnél is, de mivel ott nagyobb a centripetális erõ, kisebb külpontosság szökséges. Próbálj meg pörgetni valamit, érezni fogod, hogy adott sebességgel való pörgetéskor, mikor csak a légellenállást, és egyéb veszteségeket kell legyõzni, hogy mi a kelyzet. Ha lassan csinálod viszonylag nagy köröket kell leírnod a kezeddel, ha gyorsabban, meg remegsz mint egy idegveteg.