Igen, Géza barátom, Vértes Géza, a Gézoo. Érdekes módon van vele az életünknek néhány hasonló sarokköve. Mindketten már 9-10 évesen a végtelennel, a fénysebességû hatások terjedésével (is) foglalkoztunk.
A téridõ görbületet Einstein eredetileg csupán a léptékek sûrûség változásaira értette. Csak késõbb, amikor a fogadtatásként a fiatal fizikusok többsége 4D görbületként "kattant rá" akkortól õ maga is ilyen értelemben kezdet róla fogalmazni.
Ha nem lenne a függvényének szakadási helye az eseményhorizonton, akkor nem lenne sem esemény horizont, sem végtelen energiájú gravitációs mezeje.
Azaz csupán azon múlik ez a képzet, hogy milyen modellel írjuk le.
"A Schwarzschild-sugár, más néven gravitációs sugár minden tömeggel rendelkezõ testet jellemez, a tömeg alternatív mértékegysége. Egy test Schwarzschild-sugara az ugyanannyi teljes energiájú, gömbszimmetrikus fekete lyuk eseményhorizontjának a sugara."
Nos, ez matematikailag lehet így. Fizikai tartalma majd akkor lesz, ha lesz ilyen értelmû mérési eredmény. Addig pedig tartsuk annak ami: egy feltételezés.
A végtelenre pedig ott a véges, mint ellentét. Mit tennél a véges határán?
Kiülnél a szélére és lelógatnád a lábadat? Hova? A semmibe ami a véges határán van?
Vagy helyette valóban végtelennek tekintenéd a végtelent?
Vagy éppen lefelé.. Vegyed az 1/1 hányadost és a nevezõhöz adj hozzá egyet.. majd ismét, ismét.. ismét..
Közben pedig adj hozzá fizikai értelmet Achilleusz és a teknõs esetének mintájára. A véges távolságot végtelen számú lépéssel közelíteni.
Egyszer csak ráérzel a végtelen érzésére, aztán a fogalmának tartalmára is.