A kérdés csak az, mi a fontosabb. A megismerés -akár a te elméleted mentén, már ha egyáltalán létezik- vagy a mártíromságod? Mert egyelõre tíz kommentbõl nyolcban sajnálod vagy sajnáltatod magad, egy filozofikus hablaty. Egy meg arra kell, hogy elõadd, a tudomány többi része szerinted milyen mulatságosan ostoba. Hiszen te pl. tudsz vicceseket mondani, meg nicknevekkel tréfálkozni. haha. Az megvan, hogy akik nevetnek, azok esetleg nem veled nevetnek hanem rajtad?
Sarkított példa, de ott van pl. Grigorij Perelman A fickó megcsinálta a bizonyítást, tudta hogy igaza van, publikálta (illetve feltette a netre), és a továbbiakban magasról tesz rá hogy a világ többi része mit gondol róla. Ugyanis õ tudja hogy igaza van. Persze, most már a világ többi része is tudja, de õt ez sem érdekli.
Te meg itt sírdogálsz hogy senki nem ért egyet veled abban, hogy szerinted te mekkora zseni vagy.