megpróbál ráérzésbõl találni egyet, és van, hogy ez nem illeszkedik a helyesírási szabályzathoz. nincs szüksége rá, nem foglalkozik vele, felesleges számára. ha meg leírja és nem sikerül? na bumm... értelmezhetõ marad.
Attól nekem majdhogynem pszihikai fájdalmat okoz ilyet olvasni, kizökkent az olvasás értelmezésébõl az, hogy hirtelen nem stimmel valami, és a gondolatai helyett ottmarad a lebegõ zavaró tényezõ. Én is szoktam félregépelni, vagy helytelenül irni egyes szavakat, de szerintem mivel a nyelv a fejben lévõ gondolatok kifejezésmódja, a kommunikáció egyetlen formája (amig a telepátíát nem találjuk fel...) addig igenis figyelni kell rá, mert a szófordulatok, a szavak sorrendje NAGYON JELENTÕSEN tudja árnyalni a mondanivalót, és a figyelmes olvasó számára olyan részleteket tud megvilágítani (a szmájlikhoz hasonlóan!!), ami egyébként nincs is papiron (képernyõn).