Végülis ja, 15 éves korodban meghalt mindkét szülõd, te meg epilepsziás vagy és szívgyógyszert szedsz, egy lerozzant viskóban élsz minimálbéren, és az egyetlen ember aki valaha is számított neked, pont most hagyott el, és amikor hugyozás után elrakod a szerszámot, kitapintod a hererákodat.
De végülis csak hozzáállás kérdése, állhatok hozzá úgy, hogy kurvajó egy ilyen élet.