köszönöm.ez nagyon találo volt.nem tudom mit is érzek vagy gondolok valojában.nem tudom a mai napig az okát miért lett vége,mit rontotam el,vagy mi az amit esetleg rosszul csináltam.csak reménykedek,hogy egyszer még az enyém lesz,ha tudnánk nyugodtan beszélgetni,elmondaná hogy miért történt ez az egész?azota is ezen agyalok,de nem áll velem szóba,vagyis nincs rá lehetõségem hogy meloban is elkapnám egy szóra mert más területen dolgozunk.Probáltam hivni,sms-t irtam de semmi válasz.csak rá tudok gondolni.nincs olyan perc hogy ne járna az eszemben.de a remény hal meg utoljára és én kitartó vagyok!szeretem!hiányzik!