Ez igaz, csak a sorrendet akartam kihangsúlyozni és pontosítanák.
Elõször hit (abban hogy nincs önmegváltás és jézus az egyetlen út)Utána, mivel Jézus velünk van, van lehetõségünk fejlõdésre, és hogy úgy mondjam, ezt valahogy számon is kéri Isten. A fejlõdés pedig a cselekedeteken látszik, és nem azon, hogy mit pofázunk, vagy hogy áhitatoskodunk a gyülekezetünkben, hanem a hétköznapokban....Azért a gyüliben is :)
Szóval a hitbõl következik a cselekedet, és nem a cselekedetbõl a hit Istenben/Jézusban.
Az aki cselekedetek által akar hinni, vagy fodított sorrendben gondolkodik, lehet hogy nagyon karitatív és szeretõ ember, de egy idõ után belefárad az Isten hívésbe és eláll Istentõl. nagyon sok ilyen ember van.