Az orosz ködösítésben igazad van, de a többiben nincs.
Az orosz tengeralatjárók mindegyike kettõs hajótörzsel készül, ez annyit tesz, hogy van egy belsõ, nyomásálló hajótest, és egy külsõ köppeny, a kettõ között pedig vízzel teli terület van, illetve itt találhatóak a ballaszt- és merülõtartályok, a melsõ mélységi kormény gépészeti egységei, illetve a Granit/Antey (NATO: Oscar I. és II.) esetén a kétszer 12db R-700 "Granit" tipusú hajó elleni robotrepülõgép. Egy torpedórobbanás a hajó mellett (a torpedók legtöbbje nem érintésre robban, hanem bizonyos távolságon belül), akkor nyilván megsérül a külsõ burkolat, és károk keletkeznek a nyomásálló testen, de a hajó jó esélyel túléli a találatott - igaz több, mint valószinû, hogy harcképtelenné válik. Az amerikai hajók a Skipjack-osztály óta egytörzsõek, vagyis egyetlen nyomásálló hajótestrõl beszélünk, amelyre ráerõsíteik a merülõ- és ballaszttartályokat. Értelemszerûen itt nincs, ami felfogja a robbanás erejét, ezért egy ilyen tengeralatjáró sokkal sérülékenyebb - viszont a kettõs hajótestnél nyílásokat kell vágni a külsõ burkolaton, hogy a víz zavartalanul tudjon áramolni, ez viszont jelentõs zajforrás, és fõleg emiatt hangosabbak az orosz tengeralatjárók, mint az amerikaiak.
Azonkívûl ha láttad a képeket, egyértelmû, hogy a robbanás belülrõl történt (külsõ robbanás esetén a külsõ burkolat jóval nagyobb részen lenne "behorpadva", sõt, ha az orr elött/fölött robbana, akkor a tornyon is látszanának a robbanás nyomai).
Az kizárt, hogy éles fegyverekkel lõjenek egymásra hadihajók, ha (ismétlen, HA) egyáltalán lõnek ki egymásra valamit (ami nem túl jellemzõ, mivel célnak álltalában leselejtezett hajókat szoktak használni), akkor az csak gyakorló példány, robbanótöltet nélkül. Gondolj bele, ha még igaz is lenne az általad felvetett éles torpedólöveszét/elhárító elmélet, akkor is miért kockáztassanak egy többszázmillió $-os hadihajót és személyzetét - maximumk robbanótöltet nélküli gyakorlótorpedóról lehetne szó ekkor is.
A gyakorlaton a lényeg az volt, hogy a Kurszknak úgy kellett tüzelési pozicióba kerülnie, hogy a Szt. Péter tengeralatjáró-elhárító egységei (Ka-27PL helikopterek ill. a hajó szonárjai) ne vegyék észre.
Az is sánít, hogy az oroszok el tudnának tusolni egy ilyen ügyet. Leglalább 3 NATO tengeralatjáró figyelte a gyakorlatott, ha valóban torpedót lõttek volna ki a Kurszk-ra (vagy akár a Kurszk-ról), akkor arról tudnának, és valószinüleg már mi is - a NATO nem segédkezne egy ilyen fatális hiba eltusolásában. Ráadásul akkor aligha fogadtak volna fel Norvég és Holland cégeket a tengeralatjáró kiemelésére, hiszen egyértelmû, hogy a nyilvános kiemelés közben készült képeken látható lenne a külsõ robbanás nyomai.
Informatika és tudomány
