A Tiger/Tigre története a 70-es évek elejéig nyúl vissza, amikor a nyugatnémet kormány a Varsói szerzõdés nyomasztó tankfölényét látva a páncélelhárító helikopterek elsõ generációját, a PAH-1-et (Panzerabwehr-Hubschrauber - kb. Páncélelhárító Helikopter) állította hadrendbe, amely a BO 105 helikopter katonai változata volt, 4 TOW vagy 6 HOT vezetékes irányítású rakétával felfegyverezve. Franciaország szintén nem rendelkezett valódi harci helikopterrel, csak civil helikopterek felfegyverzett változataival (Alouette II./III., Gazelle és Dauphin II. tipusok). Az ilyen könnyû felfegyverzett helikopterek ugyanakkor igen népszerûek - pl. a PAH-1-et nem kevesebb, mint 40 állam rendszeresítette, és az USA is jelentõs mennyiséget tart üzemben a H500 (500MD) tipus katonai változatából, AH-6 néven.
Az 1970-es évek végén felmerült egy kifejezetten tankelhárításra tervezett helikopter rendszerbe állítása mind a nyugatnémet (PAH-2), mind a francia (HAC - Hélicoptére Anti-Char -> Páncélelhárító Helikopter) részérõl, és az 1980-as évek elején megszületett az együttmûködési egyesség, miszerint az terv megvalósítására létrehozzák az Eurocopter Gmbh-t (amely akkor 70%-ban a Francia Aérospatiale, 30%-ban a Német MBB (késõbb DASA) cégekbõl állt). A cég késõbb a folyamatos átalakulásokon esett át, így végül eljutott a jelenlegi állapotába, miszerint az EADS megakonszern (European Aeronautics Defence and Space - Európai Repülésügyi(?) Védelmi és Ûr (uhhh...)) helikoptergyártó leányválallata.
A tervek egész jól haladtak, de a költségek, és a feladatok újraértelmezése miatt 1986-ban felfüggesztették a programot, és új követelményeket határoztak meg, amely két alváltozatott, a kifejezetten tankelhárító verziót Német és Franciaország részére, illetve a Francia hadsereg kérésére egy földi támogató verzió (HAP - Hélicoptére d'Appui Protection -> ?franciások elõnyben?) létrehozását tüzte ki. Az újraértelmezett program 1987-ben folytatta a fejlesztéseket, és 1989-ben elnyerték a megbízást 5 kisérleti gép megépítésére (3 fegyvertelen a légi tesztekhez, egy tankelhárító, és egy támogató változat). 1990-ben a németek átértékelték a saját változatukat, és az eredetileg hidegháborús tankelhárító feladatkör helyett egy általánosabb változatott kértek, ez lett az "UHT" (errõl késõbb). Az elsõ prototipus 1991-ben szált fel.
Az elsõ prototipus 1991-ben a Le Bourget-i légiparádén kiállítva.
A helikopter elnevezése kicsit bonyolultra sikerült, mivel a németek PAH-2-ként hivatkoznak rá, illetve a hivatalos "Tiger" fantázianéven nevezik, addig a Francia nyelvterületen "Tigre"-nek hívják, illetve az alváltozatkat rendre "UHT" (német többfeladatú változat), "PAC" (francia páncélelhárító) illetve "HAP" (francia támogató) jelöléssel illetik, amihez még hozzájött a Tiger "ARH" (Armed Reconnaissance Helicopter - Felfegyverzett Felderítõ Helikopter), amely az ausztrál verziót jelöli, plusz a "HAD", amely a spanyolország által megrendelt "HAP" verzió...
A helikopter maga egy igen áramvonalas, keskeny törzsû gép, amelyben a kétfõs személyzet tandem elrendezésben ül (elöl a lövész és hátul a pilóta), két hajtómûve a testbe simul, csonkaszárnya külsõ 1/3-da pedig lefele tört. Maga a gép váza 80%-ban kompozit anyagokból készül, ahogy a négy lapátos fõrotor és a három lapátos farokrotor is - ennek köszönhetõ az igen könnyû tömeg, ugyanis a gép maximális felszálló tömege alig 6 tonna (még az AH-1W is 6,7 tonna, az AH-64D pedid 7,3 tonna). A meghajtást két MTU/Turbomeca/Rolls-Royce MTR390 tengelyteljesítményt szolgáltató gázturbina szolgálja ki, amelyek egyenként 1,285 Lóerõt adnak le. Futómûve hárompontos, nem behúzható, két fõ és egy farokkerekes.
A személyzet az adatokat két-két szines kijelzõn olvashatják le, illetve a francia helikoptereken a pilótának egy HUD-ja is van, valamint a személyzet mindkét tagjának sisakjában beépített kijelzõ található (a francia gépeken francia gyártámányú, míg a német gépeken az angol BAe System által gyártott), amely mind nappali, mind éjjelátó móddal rendelkezik.
A gép önvédelmére radar- és lézerbesugárzásjelzõ, valamint rakétaindítás-érzékelõ szolgál. (felteszem rendelkezik valamiféle infravörös zavaró berendezéssel, bár meglepõ módon egyik internetes forrás sem tesz említést róla...)
Az alváltozatok között a fõ különbség a fegyverzetben, illetve az optikai egység elhelyezésében van, a HAC és az UHT esetén a rotoragy tetjén helyezték el az "Oziris" tipusú optikai/infravörös érzékelõt, amely lézeres távolságmérõt, illetvet a "Trigat" rakéta célzórendszerét is magába foglalja, valamint van egy külön Infravörös érzékelõje a pilótának, ami a gép orrán található, míg a HAP/HAD és az ARH tipusoknál a pilóta mögött/felett foglal helyet a SFIM Strix tipusú optikai és infravörös rendszer. A rotoragyon való elhelyezés jobb látószöget biztosít, valamint képessé teszi a helikopter teljes felfedése nélkül (a fák lombkoronájának magasságában) való felderítést. Ugyanakkor ez a megoldás kisebb elérhetõ vizszintes sebességet jelent (260km/h szemben a HAP/HAD/ARH 280km/h-jával), valamint kisebb hasznos terhet (1650kg szemben a HAP/HAD/ARH 1800kg-jával).
Egy Tiger HAP(?) - jól látható a pilóta feje fölötti optikai érzékelõ "tornya"
Egy Tiger UHT közelrõl - a rotoragy tetjén lévõ árbócon ott látható a jellegzetes "turbán"
Fegyverzet terén szintén elég széles a szórás: a németek a már kissé öreg (de folyamatosan fejlesztett) "HOT 3" és a kifejezetten a Tiger/Tigra páncélelhárító változathoz tervezett "Trigat" páncéltörõ rakétákat rendszeresítették az UHT változathoz, a földi erõk támogatására 68mm-es irányítattlan rakétákat vihet magával (22db-os konténerekben), a légi célok ellen (itt elsõsorban az ellenséges helikopterekre kell gondolni) pedig 12,7mm-es géppuskakonténert ill. Stinger 2 tipusú infravörös rakétákat képes magával vinni.
A francia páncélvadász HAC változat csak "Trigat" (8db) harckocsi-elhárító rakétát valamint "Mistral 2" infravörös levegõ-levegõ rakétát (4db) képes indítani. A HAP változat orrán egy 30mm-es, egycsövû GIAT gyártmányú gépágyú található, ezen kívûl 68mm-es "SNEB" irányítattlan rakétákat (44 vagy 68db-ot függõen attól, visz-e Mistral-t) illetve "Mistral 2" levegõ-levegõ rakétákat (4db) vihet magával. Az ausztrál ARH változat átmenet az UHT és a HAP között, a Stryx optikai/infravörös/lézer rendszer a pilóta fölött található, és megvan a 30mm-es gépágyú is, de vagy "Hellfire II." páncéltörõ rakétával lehet felszerelni (max. 8db) vagy 68mm-es irányítattlan rakétákkal (max. 44db) illetve "Stinger 2" infravörös légvédelmi rakétával rendelkezik (4db).
Egy Tiger UHT, 4db FIM-92 Stinger levegõ-levegõ, 4db Trigat páncéltörõ és 22db SNEB irányítattlan rakétával.
Megfigyelhetõ a rotorárbócon az Osiris rendszer, illetve a gép orrán a pilóta saját elõrenézõ infravörös érzékelõje (FLIR)
Németország 80db Tiger UHT tipust rendelt, amelyeket 2003 végén kezdték leszállítani. Franciaország egyenlõre 10db HAC és 70db HAP altipus rendszeresítését kezdte meg, az elsõ széria HAP 2003 szeptemberében került leszállításra. Mind németország, mind franciaország 120-120db gép megvételét irányozta elõ eredetileg, ezek teljesítése még kérdéses (fõleg a német haderõ folyamatos karcsúsítása mellett). Ausztrália egyenlõre 22db ARH altipus leszállításáról kötött szerzõdést, úgy, hogy az elsõ gépek az EADS franciaországi gyáraiból lesznek leszállítva, míg a késõbbiek ausztáliában, az EADS nemrég (direkt e célra) létrehozott leányválallátánál készülnek el. A Spanyol HAD verzió leszállítása 2007-2008-ban várható, és 24db géprõl szól a szerzõdés, ugyanakkor arról is szó van, hogy e verzió már egy erõsebb hajtómûvel fog rendelkezni, és nagyobb lesz a felszállótömege.
Eurocopter Tiger/Tigra
Hossz: 14 méter
Magassága: 3.81 méter (HAP/ARH)
Fõrotor átmérõje: 13 méter
Farokrotor átmérõje: 2.7 méter
Max. felszálló tömege: 5,925 kg (UHT, HAC, HAP és ARH)
Max. lebegési magassága párnahatás nélkül: 3200m (UHT/HAC), 3500m (HAP/ARH)
Max. állandó vizszintes sebessége: 260km/h (UHT/HAC), 280km/h (HAP/ARH)