A szovjet katonai vezetést fõként a vietnami háború tapasztalatai késztették egy harci helikopter megrendelésére. Az igények - fõként a helikopterek alkalmazásával kapcsolatos tapasztalatok hiánya miatt - meglehetõsen sokrétûek voltak, mivel a helikopternek meg kellett oldania egy felfegyverzett lövészraj szállítását, annak tûztámogatását a kirakásnál, esetleg a harc megvívása során is, továbbá rendelkeznie kellett a páncélozott célok elleni hatékony harc eszközeivel és képességével is.
A MI-24 megfelel ezeknek az elvárásoknak, így egy sokrétû, kombinált helikopterrõl van szó, amelynek hátrányai éppen sokrétûségébõl fakadtak.
A MI-24-est a már jól bevált MI-8 közepes szállító helikopter bázisán fejlesztették ki. A törzs középrészben foglal helyet a 8 fõs lövészraj teljes fegyverzettel, az orrészben pedig a pilóta és az operátor kapott helyet. A lehetõ legjobb kilátás és a fokozott túlélõképesség kedvéért a pilótákat egymás mögött, külön fülkékben helyezték el. Mindkét fülkét önálló páncélüveg fülketetõ, illetve titánpáncél védi a kézifegyverek tüzétõl, egészen 12,7 mm ûrméretig. Az orrészben, egy forgókupolában helyezték el a helikopter csöves fegyverzetét, ez a legelsõ változaton négycsövû, 12,7 mm-es géppuska volt, a késõbbi változatokon pedig ( MI-24 VP, VM és VPI ) 23 mm-es ikercsövû gépágyú került az orrészbe. A fegyverzet további erõsítése érdekében néhány késõi verziót (P és DS)a törzs orrész oldalára szerelt 30 mm-es gépágyúval szerelték fel, miközben az orrész fegyverzetét kiépítették ( ami azért számos mûszaki problémát felvet, ráadásul teljesen merev beépítésû ). A tehertérben elhelyezett lövészraj számára a megfelelõen kialakított ablakok és nyílások, ill. fegyverfelfüggesztõ pontok formájában adott a lehetõség, hogy kézifegyvereikkel, továbbá egy géppuskával tüzet nyissanak az ellenséges szárazföldi erõkre.
További fegyverzet elhelyezésére szolgál a helikopter oldalán elhelyezett két rövid szárny, ami a - többek közt a behúzható futómûvek miatt is - nagysebességû (max. 295-335km/h ) helikopter repüléséhez szükséges felhajtóerõ közel 25%-át adják. A szárnycsonkokon függeszthetõ a 30 mm-es gránátvetõ, illetve a korai verziókon négy darab "Falanga" rendszerben üzemelõ "Skorpion" páncéltörõ rakéta, amely 280 mm vastag páncél átütésére képes. A késõbbi verziókon már 8 db javított páncélátütõ képességû, közel kétszeresére növelt sebességû és 5 km hatótávolságú "Kokon" páncéltörõ rakétát juttat célba a "Sturm" rendszer, amely egy optikai követõbõl és egy tölcsérsugárzóból áll.
Még késõbb rendszerbe állt a "Spiral" típusú páncéltörõ rakéta, amely még nagyobb teljesítményû, 10 km hatótávolságú, és 12 db függeszthetõ belõle. Területcélok ellen alkalmazható a négy UB blokkokba töltött 128 db 57 mm-es nem irányított rakéta, vagy késõbbi verziókon a jóval hatékonyabb 80 db 80mm-es rakéta. Függeszthetõ két 500 kilós, vagy több kisebb bomba is. A helikopter célzórendszere képes bombavetésre is, mivel azonban a kis magasságon, a repülõgépekhez képest lassabban repülõ helikopter belerepülhetne saját bombájának tûzhatásába, módosítani kell a késleltetési idõket. Függeszthetõek még aknaszóró konténerek, napalm és kazettás bombák, ill. 12,7-es és 7,62-es géppuska konténerek is. Összességében a helikopter külsõ fegyverzeti terhelése 1500-2400kg.
A hajtómûvek - összesen két darab - a törzs felsõ részén, egymás mellett beépítve helyezkednek el. Mind a hajtómû, mind a reduktortér részlegesen páncélvédett. Eleinte a helikoptert TV2-117A típusú, 1119 KW teljesítményû gázturbinákkal szerelték, de késõbb - az afganisztáni, nagy külsõ hõmérsékletbõl adódó teljesítményproblémák, és a szerkezeti tömeg további növekedése miatt - áttértek a TV3-117A hajtómûvekre, 1660 KW teljesítménnyel. A maximális felszálló tömeg 10100-11500 kg.
A hajtómûvek gázelvezetõ csöveit még az afganisztáni háború folyamán szigetelték, illetve kerozinos hûtõradiátorral látták el, továbbá hideg levegõ hozzákeverést és alkohol-víz idõszakos befecskendezést alkalmaztak az infrajel csökkentése érdekében. Mindez természetesen többlet tömeggel és hajtómûfojtással járt. A helikoptert egyébként ellátták infracsapdákkal is. A rotoragy és a lapátbekötések, ill. a fõtartók titán ötvözetbõl készültek, a lapátok méhsejt szerkezetû celláit üvegszál erõsítésû borítás fedi, belépõélük megerõsített.
Ezek a szerkezeti részek úgy lettek tervezve, hogy 20 mm-es gépágyú tüzének is ellenálljanak.
Külön elemzést érdemel a helikopter tüzelõanyagrendszere. Egyes nyugati statisztikák szerint a repülõ eszközök megsemmisülése 90%-ban a harci sérülést követõen kialakuló üzemanyagtûz eredménye. A MI-24-es típus harci alkalmazására vonatkozó szovjet statisztikák szerint a veszteségek 45%-át az üzemanyagrendszerrel összefüggõ robbanás, vagy fedélzeti tûz okozta az afganisztáni háború folyamán. A tapasztalatok alapján belga importból szereztek be egy speciális kerozinálló habszivacsot, ami a tartálytérfogat 4%-át foglalta el, viszont meggátolta a robbanást. Bevezették továbbá a semlegesgáz-rendszer használatát, ami a tartály szabad légterébe nitrogént juttatott. A tüzelõanyag-tartályokat alulról részleges páncélvédettséggel látták el.
Technikai adatok: MI-24D
Rotorátmérõ: 17,30 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8450 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 335 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 1020 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
Technikai adatok: MI-24P
Rotorátmérõ: 17,00 m
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz: 17,51 m
Magasság: 6,50 m
Szerkezeti tömeg: 8400 kg
Fegyverterhelés: 1500 kg
Felszállótömeg: 11500 kg
Max. sebesség: 320 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 4,3 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
Technikai adatok: MI-35M
Rotorátmérõ:
Rotorlapátok száma: 5
Törzshossz:
Magasság:
Szerkezeti tömeg: 8050 kg
Fegyverterhelés:
Felszállótömeg: 11100 kg
Max. sebesség: 310 km/h
Függ. emelkedési seb.: 12,5 m/s
Szolgálati csúcsmagasság: 5,75 km
Hatótávolság: 450 km
Hajtómû fajtája: Gázturbina
Típusa: Isotov TV3-117A
Száma: 2
Teljesítménye: egyenként 1640 kW (2230 LE)
Személyzet: 2 fõ
V-24:
Prototípus, amely 1970-ben repült elõször TV2-117A hajtómûvekkel.
MI-24 Hind B:
Elsõ széria-példányok TV3-117A hajtómûvekkel és irányított páncéltörõ rakétákkal felszerelve.
MI-24A Hind A:
Szériaváltozat, a jellegzetesen szögletes kabinrésszel és baloldalon elhelyezett farokrotorral.
A-10:
TV2-117A Hajtómûvekkel felszerelt, speciálisan átalakított rekordgép, amellyel 11 nemzeti és 8 világrekordot állított fel két nõi pilóta.
MI-24U Hind C:
Elsõ generációs gyakorlógép, a MI-24A oktató változata, csökkentett harci képességekkel.
MI-24D Hind D:
Második generációs harci változat, új buborékkabinos orr-résszel és korszerûsített fegyverrendszerrel.
MI-24D Hind D2:
Az elõzõ változat módosítása, új L-006 Berjozsa besugárzásjelzõ rendszerrel.
MI-24DU Hind D:
A MI-24D oktató változata, hiányzik az orrban elhelyezett négycsövû géppuska.
MI-24V Hind E:
Harmadik generációs harci változat, továbbfejlesztett fegyverzettel.
MI-24P Hind F:
A négycsövû 12,7 mm-es géppuska helyett az orr-rész jobboldalára egy merev kétcsövû 30 mm-es gépágyút építettek be.
MI-24RH Hind G1:
A MI-24V vegyifelderítõ és -mentesítõ változata, hiányzik az irányított rakétafegyverzete, helyette vegyimentesítõ szórófejeket szereltek a szárnyvégekre.
MI-24K Hind G2:
Taktikai felderítõ és légi harcálláspont-feladatot betöltõ speciális változat. Hiányzik a jobb oldalajtó, ill. az irányított rakétafegyverzet.
MI-24VP Hind H:
Negyedik generációs harci változat, melynek az orrtornyába GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövû gépágyút építettek.
MI-24DS:
A legújabb fejlesztésû változatok egyike, amelynek nincsenek hordszárnyai. Az orr-rész jobb oldalán merev, ikercsövû 30 mm-es gépágyú, míg a bal oldalán kettõs légvédelmi rakétaindító tubus található.
MI-24VM/VPI:
Különbözõ fegyverzeti eltéréseket mutató változatok, közös jellemzõjük az orrtoronyban elhelyezett GS-23 típusú, 23 mm-es ikercsövû gépágyú. Új feladatkör a kísérõvadász, amelyet helikopterrel oldanak meg.
MI-35M:
Az orosz Rostvertol és a francia Thomson cégek közös terméke, a MI-24V fegyverrendszerében és elektronikájában továbbfejlesztett változata. Kisebb szerkezeti változások is megfigyelhetõk a sárkányszerkezeten.
Fegyverzet:
Beépített fegyverzete változó, a szárnycsonkok alá a következõ fegyverek függeszthetõk: Irányított páncéltörõ rakéták, nem irányított rakétákat tartalmazó konténerek.
A MI-35M beépített fegyvere egy ikercsövû GS-23L típusú 23 mm-es gépágyú 450 db lõszerrel. Szárnycsonkok alá függeszthetõ fegyverzet a MI-24 fegyverein kívül: 9M39 Igla légiharc rakéta, KMGU-2 aknakonténer, 9-A-669 GUV géppuska / gépágyúkonténer, UPK-23-250 gépágyúkonténer, SZ-24 rakéta.
A Mi-24-es harci alkalmazásai közül kiemelt figyelmet érdemel az afganisztáni háború. A helikoptert az eredményes és nagy pusztítással járó bevetések miatt a mudzsaheddin lázadók "Ördöghintó" néven emlegették, de ez nem jelentette azt, hogy a helikopter leküzdhetetlen akadály lenne számukra. A háború ideje alatt 333 db Mi-24-est sikerült lelõniük, nem utolsó sorban az amerikaiaktól kapott Stinger rakéták segítségével.
A háború kezdeti éveiben a szovjet csapatok évi 8-12%-os veszteséget szenvedtek (Mi-24-bõl), melynek oka a helikopter nagy mérete és tömege miatti kis sebességû manõverezõ-képessége volt. A fenti okok miatt a helikopter alkalmatlan az ún. "nap of earth", azaz a terep adta álcázási lehetõségek kihasználására, azaz a néhány méteres magasságban történõ repülésre. Ugyancsak a méretével ( a szükséges hajtómû nagyságával) volt összhangban az átlagon felüli zajossága (szélcsendes idõben akár 10 km-rõl meg lehetett hallani). Ezen tényezõk ellenére tûzereje és teherbírása félelmetes fegyverré tette. A Mi-24-es nem csak a klasszikus helikopter-fegyverzettel - irányított és nem irányított rakéták és géppuska - vethetõ be, hanem bombák - akár 2 db 500 kg-os - szállítására és célbajuttatására is képes, melyre más helikopterek jóval kisebb tömegük és teherbírásuk miatt nem képesek.