A titok nyitja az orosz/szovjet/mongol kultúrában rejlik, ami az, hogy az erősebbnek/nagyobbnak mindíg igaza van, akármekkora baromságot állít. Nekünk konkrétan az előző nap saját maguk által aláírt teljesítési igazolásokat nem akarták elfogadni, merthogy nem történt teljesítés, mert azt hitték, ők vannak fölényben. Aztán, amikor kiderült hogy mégsem, akkor rögtön eszükbe jutott, mit írtak alá előző nap és ez abszolút nem volt nekik probléma.
Az a kultúra ráadásul nem ismeri a win-win szituációt. Ott mindenképpen be kell mutatni, hogy ő az erősebb és uralnia kell a szomszédokat, különben a másik gondolja magát erősebbnek és azonnal támad. Kb ezért jelent nekik "provokációt", meg "fenyegetést" egy szomszédos ország NATO tagsága, vagy, nyugati orientációja. Az orosz gondolkodásban nincs olyan, hogy békén hagylak, és te is békében hagysz engem. Ha rámosolyogsz valakire, az rögtön behódolásnak veszi és elkezdi éreztetni a fölényét, kb egy bolti eladó is. Ott akkor van tekintélyed ha villogtatod a hatalmad, a kegyetlenséged, az erőd, a pénzed. Na akkor rögtön haver leszel.
Az ukránok is ilyenek egyéniben, de állami szinten tudják, hogy nem nagyhatalom az ország, ezért normálisan viselkednek(többé-kevésbé).
Az oroszokban viszont megvan a nagyhatalmi gőg, részben ezzel fizetik ki a húsosfazéktól távolabbi népességet. Ezért van még mindíg meg Putyin támogatottsága, meg ugye gondosan titkolják a nép előtt, hogy mennyire gyenge is az a nagyhatalom. A többé kevésbé tájékozott városi értelmiség tüntet, meg háborúellenes, a többiek nem (még).
A szovjetunió is azon bukott meg, mert Csernobil meg Afganisztán, meg a Glaznoszty ráébresztette a népet, hogy gyenge a rendszer.