Összeszedtem az 1992-ben Ukránok által megörökölt lérak. mennyiséget (nem kevés):
Lvov - 3x Sz-300PT
Kiev - 4x Sz-300PT, 3x Sz-300PSz
Kharkov - 6x Sz-300PSz
Dnepropetrovsk - 3x Sz-300PT, 3x Sz-300PSz
Odessa - 6x Sz-300PSz
Nikolayev - 2x Sz-300PT, 3x Sz-300PSz
Sztri - BUK, Sz-300V
Uman - Sz-300V
Zolotonosa - BUK
--------------------------
Sevastopol* - 4x Sz-300PSz
Feodosiya* - 4x Sz-300PSz
Jevpatoria* - BUK
*Krím
-----------------------
Gyorselemzés a háborúról:
A hidegháború alatt, egy szovjet frontot (2 szárazföldi hadsereg + 1 légi hadsereg) ~200'000 katona alkotott.
A korabeli elgondolások alapján ennek a hidegháborús frontnak ~200km szélességben kellett képesnek lennie támadásban, és 250~300km szélességben védelemben.
(Ekkora volt Magyarországon a Dunai Front MN+DHDSCS a 80-as években.)
2022-ben Ukrajnában kb. egy ekkora orosz alakulat (200'000 fő) indított támadást, egy 1200km (!!!) széles frontvonalon, ami 6x szélesebb mint amire ekkora állomány a hidegháborús elgondolások alapján képes.
A korabeli VSz doktrínával szemben itt (egyenlőre legalábbis) nem lehetett a városokat atomcsapásokkal elpusztítani, majd azokat gyorsan megkerülni.
Sikerült a támadást az év legrosszabb időszakára időzíteni (ukrán sártenger), így az orosz alakulatok jellemzően az utakon libasorban haladva kiszolgáltatták magukat az ellenfél csapásainak.
A támadó orosz alakulatok technikája jórészt a hidegháború végi, illetve azon eszközök feljavított változatai, alig néhány kivételtől eltekintve (Kaliber robotrepülő) a 80-as évek végi szovjet képességeket hozták.
Az orosz hadművelet első 3 napja a szovjet hadművészet korábbi sikeres műveletein alapult (1968 Prága, 1979 Kabul), a fővároshoz közeli reptér deszanttal való megszállása után különleges műveleti alakulatok segítségével az ellenfél vezetésének lefejezése.
Mind az orosz, mind az amerikai fél ekkor még azt valószínűsítette hogy az ukrán hadsereg pár nap alatt összeomlik.
A fenti ukrán összeomlás azonban nem történt meg, a "híd ezúttal túl messze volt".
A támadó orosz egységeknek nemcsak egy a hidegháborúsnál 6x szélesebb fronton, csak a mű-utakat használva kellett támadniuk, de az ukrán fél jelentősebb mennyiségű és korszerűségű páncéltörő fegyverzettel, illetve légvédelemmel - beleértve az ex szovjet Sz-300PT, PSz, V, és Buk komplexumokat, és a nyugati kézi légvédelmi rakétákat - rendelkezett mint a hidegháborús NATO. Ezek mind az orosz szárazföldi alakulatok manőverező képességét, mind az orosz légierő lehetőségeit erősen limitálták.
Az első napok után, szinte minden orosz repülőgép kis magasságban repül, hogy elkerülje a radarvezérelt ukrán honi légvédelmet, még a nagy számban rendelkezésre álló keleti és nyugati kézi légvédelmi rakéták által nyújtott fenyegetés ellenére is.
Az orosz páncélos technika veszteségei is napi szinten adnak a nyugati sajtó számára anyagot.
Egy jó hónapos állóháború után az orosz hadsereg feladta Kijev ostromát (mivel annak bekerítésére képtelennek bizonyult), és a két szakadár megyére, és az azokat a Krímmel szárazföldön összekötő folyosóra koncentrál...