Nem igazán hiszem hogy üzemképtelen egység "látta volna el" az orosz blokádot adó flottakötelék védelmét, és a teljes hanyagságban sem hiszek. Nyilván sok minden játszhatott össze az esetben, de alapvetően úgy gondolom, hogy az orosz kezelők a számukra leg-logikusabbnak gondolt megoldásokat választották.
Próbálva az ő látószögükből az eseményeket megtippelni:
1, Az orosz flottakötelék feladata Odessza blokádja, az esetleges blokádtörő ukrán búza szállító hajók megrongálása.
2, Az Ukrán légierő gyakorlatilag már hetek óta megszűnt, nem repül.
3, Az Ukrán haditengerészet megszűnt, zászlóshajójukat korábban a kikötőben semmisítették meg.
4, A fenti blokkolandó kereskedelmi forgalom kitűnően szemmel tartható az orosz olajfúró tornyok lokátoraival is.
Amint egy Ukrán teherhajó indul, ezek észlelik, megadják a koordinátákat a Moszkvának, ami odahajózik, és jól leágyúzza ezeket.
5, Nyeva-BSz hajózási navigációs lokátor:
6, Eközben az amcsi haditengerészeti felderítő drónok meg a nemzetközi légtérben ott rajzanak a Moszkva kötelékének környékén.
7, A Moszkva 80km-re az Ukrán partoktól, az ukrán radarok horizontja alatt hajózik, éjszaka van, amikor az Ukránok amúgy sem tudnának repülni (ha még lenne légierejük) szóval közvetlen támadás nem fenyeget.
8, Ilyenkor lehet egy reális opció (orosz paranoia) inkább lesötétíteni a hajót, és teljes EMCON-t elrendelni (minden adót kikapcsolni), hogy a környéken repkedő NATO felderítők dolgát nehezítsék.
9, A NATO meg akár át is adhatta a Moszkva koordinátáit, meg az információt, hogy a Moszkva teljes EMCON alatt halad, így az ukránok indíthattak, és pár perccel később már be is csapódott a rakéta.
10, A Moszkva 80-as évek eleji EMS rendszerei nem észlelhették a Neptune fázisvezérelt antennájának kvázi-folyamatos hullámú jeleit, így ellentevékenység sem volt. Mivel éjszaka történt a támadás, így vizuálisan sem szúrták ki a hídról a közeledő Nepune-okat.