Egy osztály (2. Rd, 250. Rb) és azon belül 4 üteg a mennyiség.
A szerb kezelők Kínában vettek részt éleslövészeten, és a komplexum MZ távoli határán D=97km semmisítettek meg célt, ezzel jó időre felülmúlva a magyar lérakosok 35 évvel ezelőtti 75km-es rekordját.
Az üteg (amiből 4 alkotja a 2. osztályát a Belgrádi 250. lérak dandárnak) 15 járműből áll.
1, Kollimátor állomás
- minden új TÁS-ban kollimálni kell az indítókat a tűzvezető lokátorhoz. Erre szolgál ez a 6×6-os jármű.
- hasonló a KRUG/KUB komplexumhoz volt, a mintaként szolgáló Sz-300PMU1 esetén az indítóállványok irányeltérését közvetlenül az RPN-hez állítják be magukat a vezető állásban lévő műszerrel, ez jóval gyorsabb, és nincs is szükség külön kollimátor állomásra.
áramforrás balra, JSG-100 jobbra
2, JSG-100 üteg szintű célfelderítő lokátor, 8×8-as jármű
- 240 km-es maximális felderítési távolsággal
- 100 célt képes követni
3, Áramforrás JSG-100-hoz 6×6-os jármű
- az Sz-300PMU1 esetén az áramforrás gázturbinák közvetlenül az adott járműre vannak integrálva, nem szükséges külön extra jármű.
4, H-200 tűzvezető lokátor, RV (radarjármű), 8×8-as jármű
- oldalszögben 90°, helyszögben 70° célkövetési képesség (megegyezik az Sz-300PMU1-el)
- hatótáv 180km (ez viszont csak a korábbi Sz-300PMU szintje, ami az Sz-300PMU1-től elmarad)
- 6 célra 12 rakétát képes rávezetni
- 27 km-es magasságig
5, Áramforrás a H-200-hoz, 6×6-os jármű
6, Tűzvezető kabin, CCV (kommunikációs és vezérlő jármű) 6×6-os jármű
- vezetékes kapcsolat 300m távolságig vagy vezeték nélküli kapcsolat 1000m távolságig a JSG-100-hoz és a H-200-hoz
- a rakéták a konténerből indulnak oldalszögben a cél felé, helyszögben állandó 60° fokon indítják őket, nincs gázkatapult mint az Sz-300-as családnál.
12..13, 2db rakétaszállító és utántöltő jármű 4 rakéta szállításához és átrakásához daruval 8×8-as jármű
14..15, 2db tartalék alkatrészt szállító jármű (SPV) (pótalkatrész jármű) 6×6-os jármű
Ami igazán érdekes, az a rakéták rávezetésének különbözősége az Sz-300-as családhoz képest.
Itt 3 féle rávezetési módszer lehetséges:
1, Sima parancsközlő távirányítás (TU-1), RV méri a cél és a rakéták pozícióját, majd kidolgozza és felsugározza a rávezetési parancsokat a rakéták számára. (ez a régi SzA-75 Dvina, illetve Sz-300PMU 5V55K rakéták rávezetésének módszere) Közepes céltávolságig ezt alkalmazzák.
2, Kombinált távirányítás (TU-2), ebben az esetben az RV által megvilágított célról visszavert jelet a rakéta méri és visszasugározza az RV számára, az RV kidolgozza és felsugározza a rávezetési parancsokat a rakéták számára. (ez az Sz-300PMU1 48N6 rakéták rávezetésének módszere) 100km céltávolságig ezt alkalmazzák, amennyiben zavarmentes a rakéta jelek vétele.
3, Félaktív önrávezetés. Az RV - rakéta kommunikációjának zavarása esetén az RV által megvilágított célról visszavert jelet a rakéta méri és saját magának kidolgozza a rávezetési parancsokat.
Ez a rakéta hatótávolságának jelentős csökkenésével jár, mivel a kinematikailag legjobb ballisztikus helyett arányos módszerrel történik a cél megközelítése.
Informatika és tudomány
