Mezõgazdasági és élelmiszeripari génmanipuláció
Génmanipulációnak nevezzük, amikor egy organizmus genetikai anyagán laboratóriumban változást idézünk elõ, egy vagy több gén vagy génrészlet bevitelével, eltávolításával vagy inaktiválásával. A következõ példákban ezt a kifejezést használjuk minden változtatásra, függetlenül attól, hogy az milyen laboratóriumi módszerrel történik. Ez a definíció azonban nem foglalja magában a genetikai klónozást. A génmanipulált szervezetek elnevezés tehát csak a mezõgazdasági és az élelmiszeripari termékekre vonatkozik. Az Európai Unió - hogy elkerülje a meglehetõsen pejoratív csengésû génmanipulált szervezetek kifejezés használatát - bevezette az "új élelmiszer" (novel food) fogalmát az új biotechnikai módszerekkel létrehozott élelmiszerekre. A gyakorlatban ez a kifejezés elsõsorban a génmanipulációval elõállított élelmiszerekre vonatkozik.
1. táblázat.
A génmanipuláció nem egyszerû folytatása a tradicionális növénynemesítésnek vagy állattenyésztésnek
-Tradicionális növénynemesítés
-Fajon belül vagy közel álló rokon fajok között
-Ugyanazon gének variánsait (alléljait) cseréli ki
-A sejt egyensúlyozó és ellenõrzõ mechanizmusai
A mezõgazdasági génmanipuláció hívei gyakran érvelnek azzal, hogy a génmanipuláció nem egyéb, mint a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés folytatása modern, laboratóriumi eszközökkel. A valóság azonban az, hogy a hagyományos növénynemesítés és állattenyésztés csak azonos fajon belül, vagy nagyon közeli rokon fajok között hozott létre új variánsokat, a génmanipuláció azonban - ahogy azt már a bevezetõben is említettük - gyakran egymástól genetikailag nagyon távol álló fajok génjeit hozza össze. Különösebb nehézség nélkül lehet baktérium vagy vírus géneket növényekbe vagy állatokba átültetni, állati géneket is lehet átültetni növényekbe, és fordítva. Ma már arra is számos példa van, hogy emberi géneket vittek be növényekbe vagy állatokba. A kiragadott génekkel csak az a gond, hogy nem feltétlenül illenek bele problémamentesen az új környezetbe.