Leírom, pénteken mi történt velem, gondolom, már mindenki nagyon kíváncsi rá :-) :
Reggel szokásos forgalom a városban, én valami ihlettõl vezérelve kiengedtem magamelé egy piros Suzukit. Erre a mögöte jövõ is megköszönte, és õ is kijött. Aztán a következõ... és a következõ... kb. 1/2-1 méteres távolságban, hogy véletlenül se mehessek. Ismerõsöknek: Rákóczi úton jöttem, és a Pécskõ útról engedtem ki a népet. A végleges ledudálásról egy kamikaze-hajlamú idõs házaspár mentett meg, aki kiment eléjük a zebrán :-)
De nem ez a lényeg, hanem az, hogy délután megpróbáltam elhagyni a smunkahely parkolóját, és az istennek nem akaródzott senkinek sem beengedni, ilyenkor elkezdem számolgatni az autókat kínomban. A 24. autó megállt, és villantással jelezte, hogy menjek (rendesen meglepõdtem.) Poén: ugyanaz a piros Suzuki volt, amelyiket reggel kiengedtem. Hiába, magyar ember nem felejt...