Az, hogy volt állami megrendelése nem egyenlõ azzal, hogy állami támogatást kap az adott projectre. Például a Pegasus rendszer is teljesen civil program, noha a NASA az egyik fõ megrendelõje...
Bizonyos adatokhoz valszeg tehát közvetlenül hozzá jutott (pl Dynasoar/Space Shuttle teszt eredményei).
A DynaSoar eredményeir biztos nem, mivel az X-20-bõl nem készült el mégcsak életnagyságú "droptest" példány sem, ráadásul annál ugye vízhûtéssel oldották volna meg a visszatéréskor fellépõ hõterhelést (elég vadul hangzik, kiváncsi lennék, valóban mûködõképes lenne-e egy ilyen megoldás). Azt is kétlem, hogy az STS rendszer adatait megkapták volna, és különben is teljesen más a két rendszer mûködési feltétele, tehát sokra nem mennek vele. Az orosz C-XXI. esete is hasonló, az, hogy a tervezõk egykor dolgoztak a Bor tesztgépeken, még nem jelent semmit. Túlzás lenne, hogy azért zárjanak ki valakit, mert egykor kapcsolatban volt az állami ûrkutatással...
az állami/magán szektor határai is kezdenek elmosódn
Meglepõt mondok: ezek a határok csak a szocialista rendszerben voltak élesen elhatárolva, és ott is csak mondvacsinálva. Az amerikai ûrprogramban rengeteg üzleti csoport dolgozott be mindig is (sõt! Még versenyeztették is egymással a különféle cégeket, mint a Boeing, Lockheed, Northrop, McDonnald, stb.). Az X-díjnál is csak az volt a kitétel, hogy az adott ûrjármû elkészítésénél nem vehetnek igénybe állami támogatást.
Informatika és tudomány
