"Ja, én csak noble-n vagyok hajlandó játszani. Az nem "nehézségi fokozat", hogy kapok egy _büntetést_ happiness meg health tekintetében minden városra. Ezért nem játszok Civ-et, csak kb évente egyszer. "Nehéz" fokozat az kamu, a noble meg nem kihívás."
Jó én meg Emperor szinten nyomom, akár alapban, akár kieggel, most már 1-2 éve folyamatosan. Igen a nehezedés soxor csak a termelések, bónuszok, büntik szintjén jelenik meg. De mint írtam elõbb, ha nem figyelek, ha nem tartom magam a stratégiához, ha nem vagyok geci mód aggresszív az elején, akkor simán elkalapál az AI.
Az alapjátéknál ez gyak azt jelenti, hogy a középkor végére általában kétvállra fektetem, a modoknál meg el lehet szórakozni az ipari forradalomig.
Egyrészt mert könnyebb, másrészt mert nehezebb. Egyrészt mert ha az alapban szerencséd van elkapod a ritmust és még a légiósokkal végig gyalogolsz a kontinensen, akkor nyertél, ha nem akkor Emperor szinten már biztos cumi, talán még az ûrhajóra van esélyed.
A RoM-nál nem elég csak a légiós, mert a köv 2-3 technikailag fejlett egységet is neked kell elõbb megépítened, különben befullad a terjeszkedés. Ha szerencséd van és elérhetõ közelségben van a fõvárosa akkor mehetsz tovább, ha elõbb megépíti a heavy swordmant, a dragonyost, a riflemant, akkor szopsz mindhalálig, mint Nemecsek.
Ennyi.
Ha úgysem játszol vele, akkor mit érdekel a dolog!? Tisztára olyan vagy, mint a rendszergazda a szexszel, úgy tesz a társaságban mintha izgatná, de nem ûzi rendszeresen.