...hegyek katlanában, mély völgy fogságában
az áldozati asztalnál rituálém elkezdem
õseim szellemét idézve,igézve lelkemmel
bennsõm mélyérõl fakadó hanggal
ordító sikollyal
...jertek asztalomra...
...idézésemhez zenét az idõ táblájának halk,bús hangja ad
recsegve,s ropogva küzdve feltámadó fuvalattal
mert az idõ megállni,s visszaforogni nem akar
elég volt a múltból temetve jajj szavakkal...
de én korbácsommal ütök rajta egyet
...szellemeim gyertek...
...és az idõbe kapaszkodva a föld mélyérõl lelkeim vándorolnak
harcol az idõ múltjába ne essen szellemi kezek húzzák a mélybe
õt okolják a szenvedésben...
jõni e világra nem akarnak pusztultak õk itt napjaikban
s ha az idõ már eltemette õket,hát hadja õket föld mélyében
...gyertek...
...gyertek...
...szellemeim gyertek...
...mormolom az éjben...
...és gyõzõk én,van segítõ társam,õ a szellemek hajcsára
ûzi õket úttalan utakon lelkük soha ne nyugodjon
sátáni kacaj ajkamon,halomnyi lélek áldozati asztalon...
és gyújtok tüzet,átkot szórok rájuk
tûzben hamuvá és porrá váltok
mintha élnétek véretek elõtte lecsapolom...
...az idõ vastengelyére csorgatom...