A vallások tehát ezen az egyszerû közgazdasági megfontoláson alapulva vetették el elõször teljesen a kamatszedést, majd késõbb annak túlzott mértékét, az uzsorát. Jelenleg talán az iszlám a legellentmondásosabb ebben a kérdésben, ugyanis még mindig korlátozza a hívõk mozgásterét a pénzügyi mûveletek, befektetések során, ám ezt sokféle formában kerülik ki még az arab világ uralkodói is. Így például a világ egyik leggazdagabb embereként számon tartott szaúdi Alwaleed Bin Talal herceg, akinek az ezredfordulón mintegy 20 milliárd dollárt kitevõ vagyona volt, amelynek legfontosabb elemei az õt a bank legnagyobb részvényesévé varázsoló Citigroup- részvények voltak.
[...]
Földünk minden ötödik lakója muzulmán. Ennek a mintegy 1,2 milliárd embernek csak az utóbbi években kezdtek a pénzügyi intézmények a vallási szabályokat is figyelembevevõ termékeket és szolgáltatásokat kínálni. Manapság azonban gomba módra szaporodnak az ún. iszlám alapok és befektetési lehetõségek, hiszen a piac óriási. Ráadásul a korlátozások betartásával is marad éppen elég befektetési lehetõség. Egy piaci szegmens létrejöttének talán legbeszédesebb bizonyítéka, amikor a nagy indexkészítõ cégek arra a szegmensre nézve kezdenek indexeket gyártani. Így történt az iszlám befektetésekkel, amelyekre a Dow Jones, a világ legismertebb indexének, a Dow Jones Ipari Átlagnak az elõállítója, létrehozta a Dow Jones Islamic Markets Indexes csoportot. Érdekes, hogy az amerikai iszlám index tõkeértéke 4200 milliárd dollár volt, ami a New York-i tõzsde 9000 milliárd dolláros kapitalizációjának mintegy a felét tette ki. Az amerikai iszlám index egyáltalán nem eredményez rossz hozamot, ugyanis a Dow Jones számításai szerint az index öt év alatt 27 százalékkal múlta felül az S&P 500 index megtérülését.
Az utóbbi években egyre nagyobb divatnak örvendenek az etikus vagy társadalmilag felelõs befektetési megközelítések (socially responsible investing - SRI), illetve az ezeknek megflelõen mûködtetett befektetési alapok. Ezek sok rokonvonást mutatnak a fentiekben jellemzett vallási alapon szervezõdõ befektetési filozófiákkal és lehetõségekkel, és sokszor nehéz is szétválasztani õket. Jellemzõen a következõ befektetéseket, társaságokat zárják ki célpontjaik közül: az élvezeti cikkek (dohány, alkohol) elõállítóit, kereskedõit, a környezetszennyezõ tevékenységeket ûzõ, nem kellõen átlátható, nem a felelõs vállalatirányítási elvek alapján vezetett, illetve a szerencsejátékkal foglalkozó, a fegyvergyártásból és a háborús tevékenységekbõl profitáló cégeket.
Az etikus befektetési filozófiát követõk szigorú elveikért azon befektetési lehetõségekrõl való lemondással fizetnek, amelyek a fenti kategóriákba tartoznak. Emiatt elvileg kevesebb lehetõség közül választhatnak, s így elõfordulhat, hogy rosszabb megtérülést érnek el, mint általában más befektetõk. A számok azonban több oknak köszönhetõen nem ezt mutatják. A befektetési alapok minõsítésével és elemzésével foglalkozó Morningstar felmérése alapján 1997-ben az SRI alapok közül egy sem kapott ötcsillagos minõsítést, de két évvel késõbb már az ilyen alapok 21 százaléka rendelkezett ezzel az elõkelõ besorolással, és csak a 19 százalékuk kapott két- vagy egycsillagos, tehát alacsony minõsítést. Ezzel szemben a sima befektetési alapoknak csak a tíz százaléka ötcsillagos, ugyanakkor egyharmaduk kettõ vagy egycsillagos besorolással bír. Az SRI alapokat a saját kategóriájukhoz (növekedési alap, értékcentrikus alap stb.) viszonyítva azt találjuk, hogy a hozamok tekintetében is megállják a helyüket, hiszen a legalább öt éve mûködõ összesen 35 alap közül 19-nek volt magasabb hozama, mint kategóriájának átlaga. Vagyis mára az etikus befektetések nem pusztán erkölcsileg, de mûködésüket tekintve is jobban állnak az átlagos befektetési alapoknál. Ebben persze az is szerepet játszik, hogy az elmúlt években az SRI alapokból kizárt dohányipari és nukleáris energia-cégek részvényeinek árfolyama óriásit zuhant, emiatt az SRI alapok teljesítményének egyéb tényezõk változatlansága esetén jobbnak kell lennie, mint az átlagos befektetési alapé.