Történelmet írt pénteken a japán jegybank, amikor közel 6 év után 0,25 százalékra emelte a lényegében 0 százalékos alapkamatot. Az elemzõk által is biztosra vett lépésre azután szánta el magát az igazgatótanács, hogy az országban hét év defláció után 2005 vége óta folyamatosan emelkednek a fogyasztói árak. Fukui Tosihiko jegybankelnök azonban kijelentette: az alapkamat a jövõben is "nagyon alacsony" marad, a makromutatók és az árak változásait pedig fokozott éberséggel fogják követni. A devizapiacok az elnöki bejelentést a kamatemelés tényénél is súlyosabbnak tartották, a jen ugyanis mind a dollárral, mind az euróval szemben gyengült.
A szeptemberben leköszönõ Koidzumi Junicsiro kormányának több tagja, köztük Tanigaki Szadakazu pénzügyminiszter arra hívta fel a figyelmet, hogy a kamatok emelkedése várhatóan az állam adósságterheinek növekedéséhez vezet. Japán adóssága a prognózisok szerint jövõ márciusra 775 ezer milliárd jenre (5800 milliárd dollár), a GDP 151 százalékára nõ (az ellenzék által eladósodottnak tartott Magyarországé 60 % körül van!).
Ettõl eltekintve a mutatók az utóbbi idõben folyamatosan javulnak: június az 53. olyan egymást követõ hónap volt, amelyben a gazdaság bõvült, ennél hosszabb – 57 hónapos – konjunktúrát utoljára 1965 és 1970 között jegyeztek fel. Az elsõ negyedévi annualizált bõvülés 3,1 százalék volt, a kormány a 2007. március 31-én záruló üzleti évben 2,1 százalékra számít. Javult a munkaerõ-piaci helyzet is, a munkanélküliségi ráta júniusban nyolcéves mélypontra esett vissza. A kedvezõbb piaci környezetben a cégek is egyre nagyobb befektetésekre szánják el magukat: a Honda például 30 év után újra gyárat épít Japánban, és hazai nagyberuházásra készül a Toshiba és a Matsushita is.