POLGÁRCSALÁDOK KUTATÁSA
A polgárcsaládok múltját az anyakönyveken kívül legcélszerûbb az illetõ város levéltárában kutatni. A fõvárost kivéve (Budapest Fõváros
Levéltára 1052. Budapest, Városház u. 9-11), Székesfehérvárnak, Gyõrnek és Tatabányának szintén van önálló városi levéltára. A többi
város levéltára a megfelelõ megyei levéltárban található (pl. Szombathely város levéltára a Vas Megyei Levéltárban, Karcag városé a
Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltárában, Szeged városé a Csongrád Megyei Levéltár anyagában stb.).
Természetesen a Magyar Országos Levéltárban is eredménnyel járhat a kutatás az illetõ családra vonatkozólag. Elsõsorban az 1828. évi
országos összeírás anyagában (Jelzete: N 26, Filmtári helye: B 1-B 282., 8612., 25389-25404. dobozok) ajánlatos kutatni, majd az 1715.
(jelzete: N 78, Filmtári helye: 3119-3131. dobozok), az 1720. (jelzete: N 79, Filmtári helye: 3131-3149., 3154. dobozok), majd az 1785-1787.
között lezajlott II. József-kori összeírásokkal folytatni (Sajnos csak Gyõr, Heves, Külsõ-Szolnok és Zemplén megyére vannak meg a
MOL-ban, Filmtári helye: 7934. doboz). Ezenkívül a MOL mikrofilmtárában található az 1857. és az 1869. összeírások csonka töredéke. A
nagyon hiányos eredeti összeírásokat a megyei levéltárakban õrzik. Ha a család egykori lakhelye nem szabad királyi város, hanem
mezõváros vagy község volt, akkor a kutatónak azt kell tisztáznia, ki volt a település földesura (pl. Baja egy idõben a Grassalkovich családé,
Kecskemét a Koháry családé, Kaposvár a Esterházy család hercegi ágáé volt stb.) Abban az esetben, ha a megfelelõ birtokos család
levéltára a Magyar Országos Levéltárban van, a családi levéltárakra is ki lehet terjeszteni a kutatást (fõleg a P szekció, de részben az R és
az E szekciók is tartalmaznak családi levéltárakat). Mivel a családi levéltárak különbözõen vannak rendszerezve, a kutatás megkezdése
elõtt tanácsos konzultálni a megfelelõ családi levéltár referensével, vagy az I. em. kutatóterem ügyeletes levéltárosával. A városi céhiratok,
valamint a polgárjegyzékek, a polgárkönyvek, az iparosok és kereskedõk cím-, illetve névtárának átnézése, kutatása is elengedhetetlenül
szükséges a polgári családok történetével foglalkozó kutatók számára.
JOBBÁGYCSALÁDOK KUTATÁSA
Magyarországon a jobbágyfelszabadítás csak viszonylag késõn, 1848-ban jött létre. A forradalom után egy-két évtizeden belül a "jobbágy"
szó már kiveszett a köznyelvbõl, helyét a társadalmi átalakulásoknak jobban megfelelõ "paraszt" megjelölés foglalta el.
Ha jobbágycsalád története iránt érdeklõdik a kutató, a városi polgárcsaládokhoz hasonlóan a kutatást legjobb (az anyakönyvek mellett) az
összeírásokkal kezdeni. Ha a kutató megtudta, melyik földesúr birtokán élt a család, ugyanaz a teendõ, mint a mezõvárosi polgárok
esetében, tehát a megfelelõ földesúri család levéltárában kell a kutatást folytatni. Jobbágy- vagy zsellércsalád esetében ajánlatos még
átnézni az úrbéri tabellákat (levéltári jelzete: C 59), az úrbéri összeírásokat (levéltári jelzete: E 156) valamint az egyházi tizedre/dézsmára
(Regesta decimarum, levéltári jelzete: E 159) vonatkozó jegyzékeket, elszámolásokat, nyugtákat.