Akkor most egyszerre próbálom válaszommal kielégíteni a kérdezõket;)
Miért jelentene visszalépést a decentralizáció/hálózatosság?
A net alapvetõen hálózatos felépítése visszalépés a telefonközpontokhoz, és a központilag sugárzott tartalmakhoz (tv/rádió), illetve a központilag gyûjtött/szállított levelekhez képest?
Nem, éppen ellenkezõleg.
A centralizált települési rendszerre a szûk keresztmetszetû központosított infrastruktúra és elosztási rendszer miatt van szükség.
És itt jön be az a technológia, ami cifunak is tetszeni fog.!!!;)
Ha sikerül kifejleszteni olyan eszközöket (közlekedési eszközöket), amelyek kis eneregia felhasználással képesek a légiszállításra, akkor ez megteremti a decentralizált infrastruktúra/elosztás alapját!
Ne csak légiautókra, hanem akát egész helyváltoztatásra képes otthonokra gondoljunk!!!
Az egyre nagyobb települések kialakítását az a statikus technológia tette szükségessé, ami csak így, városok formájában képes az embereknek a megfelelõ ellátást biztosítani.
A városok viszont azt jelentik, hogy olyan emberek vannak összezárva akiknek semmi közük nincs egymáshoz/semmi kapcsolatuk nincs egymással. A belõlük kialakuló közösségek esetlegesek, melyet külsõ körülmények, emberek pillanatról pillanatra változtatnak.
Ez a politika, az egymáshoz csak esetlegesen kapcsolódó emberekbõl létrejövõ csoportok hatékony befolyásolása. Azt meg hogy mi a háború, azt Clausewitz óta ismerjük ugye.
Egy stabilabb kapcsolatokra épülõ hálózatot, nem lehetne a napi érdekek szerint manipulálni!
Hogy mûködne egy ilyen decentralizált társadalom, hogy hoznának létre nagy komplexitású eszközöket, ha egymástól távol vannak?
Erre pemga nagyrészt megadta a választ.
A távolság a tevékenység koordinációja szempontjából manapság az internetnek/mobilnak hála nem jelent akadályt.
Ha létrejön egy olyan eszköz, ami az elkülönült csoportokat egymással hasonló hatékonysággal de már fizikailag köti össze, akkor ennek a társadalomnak a kialakulása már csak idõ (és talán kevésbé központi politikai/gazdasági döntés) kérdése.
A legkisebb autonóm közösségek nagyságát én a család nagyságánál (10-12 fõ) húznám meg. Nagyobb méretû közösségek lehetnek az 50-500 fõs elsõdleges termelõ közösségek (már ezek sincsenek közvetlen/állandó fizikai kapcsolatban), amik fölött nem biztos hogy szükséges további szervezõdési szint!!!!
Biztonság: egy terroristának nem sok politikai haszna lenne az egyes lakóházak külön kölön történõ megsemmisítésébõl. Ami ezen a szinten csak egy sima bûncselekménnyé válik.
A mai településeken viszont minden terrorista célpont, a lakóházak, korházak, intézmények, iskolák, stb. Mert egyetlen támadásssal jelentõs/a média figyelmére méltó hatást tudnak kiváltani. Ezek állandó jellegel mindíg szem elõtt vannak, és nincs a világon annyi és olyan biztonsági erõ, ami ezek sértetlenségét képes lenne szavatolni!!!!
Egy esetleges konferencia/gyûlést viszont aránylag hatékonyan lehetséges megoldani. Fõleg ha nem városban tartják!
Ha ua munkával, max pár embert tud a terrorista elpusztítani, ráadásul nehezen tudja bebizonyítani, hogy ezt politikai célból tette, akkor szinte az értelmetlenségig nehézzé válhat a tevékenysége. Ez egyfajta passzív védettséget jelent.
Ráadásul ha az emberek egymástól elkülönült (de autonóm) módon élnek, akkor a külsõ tevékenységük a biztonsági szervezetek számára sokkal jobban követhetõ. Az hogy ki mit csinál a saját közösségén belül nem tartozna senkire, de hogy mikor ment át a szomszédba bombát elhelyezni, az sokkal könnyebben figyelemmmel kísérhetõ lenne.