Az elektron részecskeként való megnyilvánulására ugyan úgy csak közvetett módon, a kísérleti eszközünkben általa okozott változás révén következtethetünk, mint amikor kapunk egy interferencia-képet.
pl. megnézzük, hogy kétrés kísérletben a képet az ernyõn kis pöttyök alkotják---> ebbõl arra következtethetünk, hogy oda kis részecskék csapódtak be.
vagy
Megnézzük a pöttyök mintázatát, amibõl az a következtetés adódik, hogy út közben valahol interferáltak egymással (vagy önmagukkal). Interferálni viszont csak hullámok tudnak.
Ez a két tulajdonság a modell egyenrangú részei. Az elektron se nem hullám, se nem pontszerû részecske, hanem egy olyan "valami", amely rendelkezik részecske- és hullám-tulajdonságokkal.