A Michelson-Morley kísérletrõl.
Mit bizonyít valójában ez a kisérlet?
Minek is kellene történnie?
Vannak akik abban a tévhitben élnek,
hogy a fény oda-vissza útja a lényeg ebben a kisérletben. Hát nem.
Nézzük újra a #1023as rajzot. (mennyi mindenre jó)
Ugyanis a sárga vonalak lehetnek az MM kisérlet tükrei is.
A (Z) pontban adjuk le a két fényjelet, az (A)ban érkeznek vissza középre.
A kérdés nem az, hogy az elõre küldött érkezik e meg hamarabb vagy a másik.
A kérdés az, hogy ha oldalirányba (Y)ba is küldünk fényjeleket, akkor azoknak
mikor kellene megérkezniük, és valójában a kisérletben mikor érkeznek meg?
A hátra küldött fényjel érkezése a tükörhöz t1=30/(c+v) ha c=1 és v=0.8
akkor t1=16.66 ez a (B).
t2= 30/(c-v) = 150 tehát az út oda vissza 166.66.
Mi van, ha oldalirányba megy a fény?
Ekkor a lila vonalon kell mennie, ami c(x)=0.8 al megy. ez a c x-irányú komponense.
Ekkor a c(y) = gyök(c*c-c(x)*c(x)) ami = 0.6
Ennyivel halad y irányban a fény oldalra.
Az oda vissza idõ ekkor t3=2* 30/0.6 =100.
A fénynek jóval hamarabb kellene visszaérkeznie oldalról, mint haladási irányból.
Ha elforgatjuk a karokat 90 fokkal, akkor az interferenciacsíkoknak el kellene tolódniuk.
A kisérlet eredménye, nincs eltolódás.
Ez egyetlen dolgot bizonyít, a karok menetirányban rövidebbek egy mozgó rendszerbõl nézve a kisérletet.
Ha a Lorentz hosszkontrakcióval számoltunk a menetirányban lévõ karokra, akkor
30 helyett 18 lesz a karok hossza. Igy már t1 =10 és t2 =90 aminek az összege kiadja a
t3=100 at.
Tehát a mozgó testek ténylegesen rövidebbek.
Nem annak látszanak, hanem azok.