Akkor számoljunk.
A Lorentz-transzformáció
x'=(x-vt)/(1-v2/c2)
t'=(t-vx/c2)/(1-v2/c2)
Villantsunk a Holdon egy lézerrel.
Az esemény térbeli koordinátája x=-384000e3 méter, az idõkoordináta t=-x/c mert az origó a jelen lesz.
Tehát én az x=0 t=0 pillanatban mérek, sebességem most v=0.
Most legyek a térnek ugyan azon a pontján ugyan abban a pillanatban mint az elõbb, de legyen a sebességem v=0.8c.
Távolodom a Holdtól. Ekkor át kell transzformálni az elõbbi koordinátákat, amibõl
x'=-1.152000e+09 . Távolabb ugrott a Hold? Nem, mert az álló mérése még mindig 'reális'.
Most közeledjek a Holdhoz. v=-0.8c
x'=-1.280000e+08 . Közelebb ugrott a Hold? Egyáltalán, most akkor hol van a Hold?
A három mérés ugyan azon a helyen ugyan abban a pillanatban történt.
Gyakorlatilag ezt nehéz lenne megvalósítani, de ez részletkérdés.
3 különbözõ távolságot MÉRTÜNK. NEM 3 különbözõ távolságra VAN a Hold.
Ez egy látszat. Ebbõl van aki azt a következtetést vonja le, hogy akkor az idõdilatáció is az. Az idõdilatáció valós.
MINDEN ÚGY MÛKÖDIK, AHOGY A SPECIÁLIS RELATIVITÁS LEIRJA.
A speciális relativitás azt mondja, hogy a mozgó óra lasabban jár.
És ez így is van.
Az egész következik a newtoni fizikából. Az idõdilatáció is.
Hogy lehet az, mikor a newtoni idõ abszolút?
Már leítram, mi a relativitás IDÕdimenziója. Órák által mutatott értékek halmaza. A kettõ nem ugyan az.