Valahogy úgy szól a történet, hogy az anyag meggörbíti maga körül a téridõt. Ebben a görbült téridõben halad egyenesen a fény, amit görbének látunk.
Ha a fény a legfontosabb szereplõ a történetben, akkor nem volna-e helyesebb azt mondani, hogy a fény elhajlása maga a gravitáció?
A görbült téridõ maga az elhajló fény.
Járjuk körbe a dolgot. Tud-e a fény elhajlani?
Természetesen, hiszen ismert a fénytörés jelensége, ahol a fény két kölönbözõ törésmutatójú közeg határán irányt vált. Az optikailag sûrûbb közegben lasabban halad.
Az Einstein egyenletek egyik megoldása statikus centrális tömegre a Schwarzschild-megoldás. Ha számolunk egy keveset, hamar rájövünk, hogy a fény sebessége mondjuk egy végtelen távoli megfigyelõ számára csökken ahogy megközelíti a tömeget.