Szia! Igen, a gravitáció befolyásolja egy bolygó légkörét. Szakszerû válaszhoz kevés az ismeretem, de azért megpróbálok válaszolni. A gravitáció magyarul tömegvonzás. Minden anyagi tömeg a saját tömegközéppontja felé görbíti a tehetlenül (inerciálisan) mozgó testek pályáját, másképpen térgörbületet hoz létre. Ezt mi vonzásnak érzékeljük. a gracitáció a tömeggel arányos. Ez a vonzás tartja össze az égitesteket. Ha egy bolygó tömege kicsi, akkor a tömegvonzása is kicsi. Tehát a szökési sebesség is kicsi. A gázoknak halmazállapotuk miatt nagy a mozgási szabadsága, így könnyen megszöknek a világûrbe, amit a napszél hatása is jelentõsen fokoz. A gravitáció hatással van a légkör kémiai összetételére is, hiszen a könnyebb gázok könnyebben szöknek el. A Marsnak is azért renkívül ritka a légköre, mert a kis gravitáció miatt az évmilliárdok során a napszél nagyrészt "lefújta" róla az õsi légkört. A víz nagyrésze az UV sugárzás hatására disszociált Oxigénre és hidrogénre. Az oxigén egyrésze reakcióba lépett a felszín anyagaival, (pld a vasoxid adja a Mars vörös színét) a hidrogént pedig a napszél kisodorta a világûrbe. A maradék víz megfagyhatott, és a felszín alatt lehet esetleg. Ha mesterségesen sûrû légkört juttatnánk a marsra, azt is elvesztené néhányszáz millió év alatt, mert a kis tömegvonzás nem sûríti be, kicsi lesz a légnyomás, a légkör határa sokszáz kilométeres magasságba terjed, és ott már a napszél elvégzi a munkáját. A föld is folyamatosan veszít a légkörébõl, de ez elhanyagolható mennyiséget jelent. Minél nagyobb a tömegvonzás, annál több és könnyebb gázt tud megtartani az égitest, ezért van, hogy az óriásbolygók légköre, túlnyomóan hidrogénbõl ill. héliumból áll. Érvényes ide a bibliai mondás, hogy: Akinek van annak adatik, akinek nincs, azt is elveszik tõle amije van.
No, hirtelen ez jutott eszembe. Remélem sok butaságot nem hordtam össze neked. Azért jó lenne, ha hozzáértõ is írna a témáról.