A fény a forrásától mindig c sebességgel távolodik.
Ha ez a forrás egy vonaton, repülõn vagy bárhol van, a forráshoz viszonyítottan álló érzékelõvel mindig c sebességet mérhetünk.
Ha az a lámpa a vonaton van, akkor a vonattal együtt mozog a fénye is, a vonat eleje felé éppen úgy c sebességgel mint a vonat vége felé is c sebességgel.
Einstein elméletét arra a tévhitre építette, hogy a vonaton lévõ lámpa fénye az állomás rendszerében is szintén c sebességgel halad.
De miután c+v és c-v lenne az állomás eleje és vége felé a fény sebessége, akkor pedig nem teljesülne, hogy minden rendszerben c sebességû, ezért úgy hitte, hogy az állomás rendszerének órái lelassulnak ( na perszee: ijedtükben) a vonat óráihoz viszonyítva,
és így más idõszakasz alatt teszi meg a fény a c+v sebesség helyett c sebességgel azt az útszakaszt amit c+v sebességgel tenne meg.
Ugyanígy megint más idõ alatt azt az útszakaszt amit c-v sebességgel tenne meg.
Azaz az idõ relatívvá válik, elõrefelé is más sebességû és hátrafelé is más sebességû. (Sõt! Mindenfelé más sebességû.)
Persze ez hülyeség, de sokan hisznek benne.
Van egy Gézoo nevû barátom, akinek egy egészen egyszerû módszere van arra, hogy tisztázzuk azt, hogy a fény merre megy.
Ugyanis ha például egy puskával meglövünk egy vonatot, akkor a vadász a sín-állomás rendszerében állva például ß szögben célozza meg a vonatot, akkor a lövés pillanatában éppen mellette elhaladó ablakon lép be a lövedék és a vonat hosszára merõlegesen a másik ablakon kilép.
Igaz, az is, hogy a vonaton lefényképezett lövedék hossztengelyén a vadász mindvégig rajta marad.
A lövedék a vonatra merõlegesen halad át a vonat rendszerén, de a hossztengelye ugyanazt a ß szöget zárja be a merõlegessel, mint a vadász puskája a vonat hossztengelyével.