Na egy másik példa.. Gondolom csináltál már olyat, hogy a zseblámpáddal rávilágítottál valamire..
És természetesen a zseblámpád fénye, fénysebességgel és egyenesen arra a valamire vetült.
Sõt! Esetleg kicsit ködös idõben is csináltál ilyet már, és a ködben a lámpád megvilágította a fényutat is.
Azaz egy fénycsík kötötte össze a lámpádat a megvilágított tárggyal.
Jól gondolom, hogy csináltál már ilyet?
Nos, akkor nézzük meg azt, hogy ugyanezt az esetet hogyan látná egy olyan szemlélõ aki például:
1. A Föld pályán éppen ott lebeg ahol a lámpád felkapcsolásakor a Föld elhalad a Nap körüli 3e4 m/s sebességével.
2. A Naprendszer galaxis középpontja körüli pályán éppen ott lebeg ahol a lámpád felkapcsolásakor a Föld elhalad a Galaxis központja körüli
3e5 m/s sebességével.
Mondjuk mindkét esetben a célpontod ugyanazon csillag alatt állónak látszik a te szemszögedbõl nézve.
Mindkét esetben a külsõ megfigyelõk szerint Te nem oda irányítottad a lámpádat ahol a célod volt a lámpa felkapcsolásakor, hanem oda ahová a célod érkezett addigra amire az egyre hosszabb ködcsík is odaérkezett.
A te általad látott ködcsík irányával, azaz a csillag azon irányával ahol volt a lámpa felkapcsolásakor mindkét külsõ megfigyelõ más szögûnek méri a ködcsík irányát.
Tehát van három irány, a tiéd és a két megfigyelõnek egy-egy.. Három egymástól eltérõ szögben haladó fénycsík és ezzel három különbözõ hosszúságú útszakasz.
És itt jön az érdekesség! A külsõ megfigyelõk által az õ rendszereikben a fény elindulásától a beérkezéséig mért fényút hosszok nem lesznek azonos hosszúságúak a ködcsíknak azzal a hosszával, amit akkor mérnek amikor a csík vége eléri a céltárgyat.
Hogy hogyan látják a te ködcsíkod hosszát?
Nagyon egyszerû! Nem kapcsolod ki a lámpádat. Így a fénycsík célba érkezésekor a lámpádtól is és az egész ködcsík teljes hosszáról is indul fény a megfigyelõk felé.
Na igen, de a cél távolabb van a megfigyelõkhöz mérve, mint ugyanakkor a lámpád.
Ezért a fénycsóva két végérõl a feléjük elindult fényeknek különbözõ hosszúságú utakat kell befutniuk, ezért a rövidebb úton haladó ér a megfigyelõkhöz hamarabb.
Vagyis azok a fények közül, amik a te rendszeredben a fénycsóva két végérõl egyszerre indultak szerinted.. a külsõ megfigyelõk szerint különbözõ idõpontokban érkeznek hozzájuk.