Visszatérve a kétréses kisérlethez, az egyik tény, ott mindig fotonokat észlelünk, sohase szétterjedt hullámot. Másik, ha két lyukon átmehet a foton, interferenciakép keletkezik.
Namost számomra eddig az volt az egyetlen feloldása ennek a lehetetlen helyzetnek, hogy a fotont kiterjedt, akár több irányba haladó, az EM hullámhoz hasonló valaminek képzeltem el,de ez a valami EGY egész, mint egy billiárdgolyó. Ha bárhol ütközik, akkor abban a pillanatban eltünik az összes többi része.
Mikor olvastam a lentebb megadott könyvet, azt hittem végre valami egyszerûbb megoldást találtam. Sajnos semmivel sem ad többet az idõben oda-vissza haladó hullámmokkal történõ leírás, mivel ott is szétterjed a hullám, emiatt ugyan azt a megszorítást kell tenni amit az elõbb említettem. Tehát semmiképp nem alkalmazható a hagyományos hullámfogalom a fotonra.
Ráadásul a "retardált" és az "avanzsált" hullámok helyettesíthetõk a foton idõtlenségével, ugyan azt kapjuk. A foton már kibocsájtásakor tudni fogja hogy fog elnyelõdni. Ekkor pedig felesleges plusz kimutathatatlan hullámokat feltételezni.
De az hogy a jövõ is befolyásolhatja a múltat ugyan úgy megmarad, sõt a késleltetett választásos kisérletek ezt meg is erõsítik.
Informatika és tudomány
