Maxwell egy generációval Einstein elött, 25 évesen megalkotta az éterelméleti
levezetéseivel az em. terek leírására használt egyenleteit.
Igaz, hogy éteri síkhullámokra, és nem 3D-re, de semmiképpen sem 4D-re.
A 3D-s ekvipotenciális felületeket szuperponálódott síkhullámoknak tekintette, de leírni nem tudta.. Így a ma butább tudósai inkább Maxwell egyenleteit használjak..
A valóság egészen más!
Energia kizárólag kvantumok alakjában sugárzódik a térben.
Így a gravitáció kvantumjai is a gfotonok.
A garvitációs fotonokat minden anyag, minden részecske kisugározza.
Rendkívûl kis energiáju fotonok lévén, a hozzájuk tartozó hullámhossz óriási.
Így gyakorlatilag bármin, bármekkora vastagságon áthatolnak.
Csak a gigantikus számuknak köszönhetõ a rendkívûl alacson számú
elnyelõdés miatti gyenge kölcsönhatás amit érzékelünk.
Gondolom tudod, hogy az összes ismert sugárzásnemben a fotonok a haladási
irányukkal egyezõ irányú impulzust hordoznak, így a befogó részecskét
"továbblökik"..
Nem így a gfotonok. Õkelmék ugyanis pont akkora negatív irányú impulzust
hordoznak, mint a kilépésük energia szükséglete.
Ezzel a trükkel elérte a természet, hogy úgy a kibocsátó, mint a befogó
energiakészlete változatlan marad. Nincs lehülés, nincs felmelegedés..
Viszont a befogót nem eltólja hanem visszafelé húzza..
Lehet-e szigetelni? Nos a szigetelésre használt anyag részecskéit
mivel szigetelhetnénk?? Hiszen õk is ugyanúgy sugároznak mint az eredeti
forrás részecskéi..
A részecskék polarizációjával elérhetõ lenne egyirányú nagyon koncentrált
grav erõ.. Na igen, de sajnos ez a technológia nem áll rendelkezésre.
Igaz ugyan, hogy elektronok polarizálásával lézer-effektust tudunk létrehozni,
de az atommagokkal nem ennyire egyszerû a helyzet..
A részecske hajtáson, a hatás-ellenhatás (rakéta) elvû eszközöket érted.
Ezek a kínai feketelõporostól, a nukleáris hajtóanyaggal ionizált
és elektromos térrel gyorsított részecskékkel mûködõ rakétákig.. nem igazán