"attól még az elektron kis részecskeként mozog és nem tehénkedi körül az atommagot nem? Csak simán olyan gyorsam mozog, hogy mi ezt felhõként érzékeljük."
Ez nem egészen így van, hanem valahogy úgy, hogy amíg nem mérjük meg, az elektronnak a szó szoros értelmében nincs helye. Eloszlása van, ami alapján azt mondhatjuk meg, hogy ha megmérjük, akkor mekkora eséllyel található bizonyos helyeken. Elvileg 0-nál nagyobb a valószínûsége, hogy az elektron az univerzum másik oldalán bukkan fel.
Az a pontszerû részecske-modell, amit az iskolában tanítanak csak akkor áll elõ, ha valamilyen módon (kölcsönhatás útján) megfigyeljük.
Azt mondják, hogy az elktron/foton/stb nem is hullámok és nem is pontszerü részecskék, hanem olyan "valamik", amelyek leírására néha a hullám, néha a pontszerü részecske a legalkalmasabb.
Ez a tulajdonság nem csak az elemi részecskékre vonatkozik. A kétrés kísérletet megcsinálták atomokkal (sõt ha jól emlékszem molekulákkal is) és ugyan azt kapták, mint a fotonok vagy az elektronok esetében: Az atom szintén képes hullámként viselkedni és egyszerre mind két résen átmenve önmagával interferálni.