"2005. augusztus 10, szerda, Az amerikaiak 47 év alatt 17 ûrhajóst vesztettek: 14 ûrsiklóban, három a Földön halt meg. Az oroszoknál viszont hivatalosan 34 éve nem halt meg senki, és már készítik az olcsó, egyszerû, biztonságos ûrsiklót.
Fennállásának 47 éve alatt a NASA-nak bõven volt része sikerekben és kudarcokban egyaránt. Az USA repülési és ûrhivatala az elsõ szovjet mûhold, a Szputnyik kilövésére válaszul 1958. október elsején kezdte meg mûködését, és olyan gyorsan ledolgozta a hátrányt, hogy az elsõ amerikai, Alan Shepard már 1961. május 5-én felrepült az ûrbe, csupán három héttel Jurij Gagarin után.
Új tervek
Az új orosz ûrsikló:
Szintén a Mercury-program keretében 1962. február 20-án John Glenn megkerülte a Földet, majd megkezdõdött a Hold-utazások kora. Neil Armstrong és Edwin Aldrin szálltak le elsõként a Holdra 1969. július 20-án, majd az Apollo-program során 12 asztronauta járt a Holdon, az utolsó 1972-ben.
Az USA ûrprogramjaiban összesen 17 ûrhajós vesztette életét több mint 40 év alatt: 1967-ben az Apollo-1-ben hárman, de õk még a Földön, egy próba során. A Challenger (1986), illetve a Columbia (2003) ûrsiklóban heten-heten haltak meg. A Columbia tragédiája után George W. Bush elnök lehelt életet a NASA-ba, amikor tavaly januárban felvázolta ûrkutatási vízióját. Ennek jegyében 2010 végén múzeumba kerülne az ûrkompflotta, átadva a helyét egy teljesen újfajta ûrhajónak (CEV - Crew Exploration Vehicle), amely újra embert juttathat a Holdra, sõt késõbb a Marsra is.
Bizonytalan jövõ:
Némi kétséget támaszt a jövõt illetõen, hogy az elmúlt két évtizedben már háromszor is sikertelenül tettek kísérletet az ûrsikló leváltására, és mindössze öt év van a jelenlegi flotta nyugdíjba vonulásáig. Ráadásul egyelõre elképzelés sincs arról, hogyan néz majd ki az új ûrhajó. A NASA vezetõi mindenesetre optimisták, és nem tartják lehetetlennek a feladatot, mert mint mondják, egyszerûbb szerkezeteket akarnak az ûrkompokénál, de a meglevõ technológiára támaszkodnak.
További nehézséget jelent, hogy például az Apollo-programmal ellentétben erre a projektre a NASA nem kap külön pénzt, azt a költségvetésébõl kell kigazdálkodnia. Az ûrhivatal mindenesetre erõltetett tempót diktál: két megbízást adott a CEV megtervezésére és építésére, egyet a Lockheed Martinnak, egyet pedig a Northrop Grumman és a Boeing alkotta konzorciumnak, azzal az alapfeltétellel, hogy 2008-ban meg kell kezdeni a próbarepüléseket.
Biztonság olcsón:
De az oroszok sem pihennek, bár az utóbbi pár évtizedben folyton a bevált technikához nyúltak vissza: a Szojuzt és a hasonló konstrukciójú, de teherszállításra készített Progresz ûrhajókat a 60-as évek közepétõl kezdték kifejleszteni. Az egyetlen repülésre tervezett jármûvek életútja igazi sikertörténet; az ûrhajókban kevesebb hely van ugyan, mint az USA ûrrepülõgépein, de jóval olcsóbban és biztonságosabban látják el feladatukat.
Azért az orosz flottával sem érdemes kéjutazásra számítani: a Nemzetközi Ûrállomásra érkezõ ûrhajósok két napot töltenek benne úgy, hogy ki sem mozdulhatnak az ülésükbõl, a Progresz által szállítható 2,75 tonnányi rakomány pedig csupán ötöde a nagyobb lakó- és rakterû Discovery kapacitásának. Amíg azonban az ûrrepülõ átépítése egymilliárd dollárba került, egy Progresz már 22 millió dolláros költséggel útnak indítható, és nem sokkal drágább a Szojuz sem. A biztonság terén pedig egyértelmû a fölény: szovjet, illetve orosz ûrhajókon 1971 óta nem halt meg senki. Nyikolaj Mojszejev, az orosz ûrhivatal helyettes vezetõje az okot is ismerni véli: szerinte a személy- és teherszállítás összekapcsolása biztonsági szempontból felettébb irracionális.
Újraélesztett program:
A nyolcvanas években a szovjetek is kifejlesztették a maguk ûrrepülõgépét: a Buran 1988-ban sikeres próbautat tett, de a program a Szovjetunió szétesése és az anyagi nehézségek miatt nem folytatódott. Jelenleg - hála a csillagászati olajbevételeknek - újra nagyobbak az anyagi lehetõségek, bár az orosz ûrprogram 18,3 milliárd rubelre (638 millió dollár) növelt éves költségvetése még így is eltörpül a NASA 16,5 milliárd dolláros büdzséje mellett.
Oroszországban már toborozzák az önkénteseket egy 500 napos, a leendõ Mars-utazást elõkészítõ „próbaútra", és egy új típusú ûrhajó, a Kliper kifejlesztése is szerepel a tervek között."
Az új ororsz ûrsikló:
Szerény elméletem az, hogy a ruszkik is fent vannak a nemzetközi ûrállomáson, az amcsik sikló programja finoman szolva is leágazott most, tehát az elméletem az, hogy az oroszok lehetnek az elkövetkezõ években a világûr urai. De a történelem megismételheti magát, mint a 60-as 70-es években, amikor a ruszkik álltak akkor is jobban, de az amcsik fellmentek a holdra, és ezért õk lettek a vezetõ ûrhatalmak. Ebben esetben a holdat a marsra cseréljük le képzeletben. De az is megeshet, hogy a ruszkik továbbfejlesztik valamelyik siklójukat, és õk jutnak el a marsra. De ez már tényleg tudományos fantasztikum. :-))