1.: Igen, én is álmodozom arról, hogy a Peter Madsen módjára építek egy saját ûrhajót. Sõt, én egy lépéssel tovább álmodom, mert SSTO (egy fokozatú), újrafelhasználható ûrrepülõgépben gondolkodom. Aztán hátradõlök, és megállapítom, hogy én sajnos alkalmatlan vagyok egy ilyen álom megvalósítására - marad tehát álom.
Szó se róla, én is drukkolok a Puli-nak, szép teljesítmény lenne, és a korábban már említett Hunveyor "holdszondák" azért némi hátteret nyújthatnak. De...
2.: De jelenleg magáról az egész elképzelésrõl abszolute semmit nem nyilatkoztak, nem lehet olvasni róla. Milyen holdszonda, milyen rover, milyen módon jut a Holdra a holdszonda, milyen módon jut fel az ûrszonda.
Ezek hiányában a fantáziánkra vagyunk bízva. A középsõ nevem nekem ugyan lehetne "Negatív", mert mindenben meglátom a "miért nem mûködne" részt. Nézzük hol lehetnek gondok:
-Maga a Rover és a Holdszonda. A Hunveyorok és a Husar roverek alapján azért képesek egy mûködõképes, könnyû, megbízható holdszondát és rovert összeépíteni. Ezen részbe nem tudok belekötni, nem is vitás, hogy ez az akadályt könnyedén megugorhatják a hazaiak.
-Ûrszonda. No ez már fogósabb kérdés. Tegyük fel Föld körüli pályára már feljutottunk, innen el kell jutni a Holdra. Alapvetõen három fõ probléma adott, az egyik a hajtómû, a másik a szonda navigációja, végül pedig maga a szonda teste. Amennyire én tudom, túl komoly elõélet ilyen téren nincs. Ettõl függetlenül a dolog nem lehetetlen, bõven van hozzáférhetõ tudásanyag, tehát ezt is kivitelezhetõnek tartom.
-Földrõl a Föld körüli pályára feljutás. No ez a legkínosabb pont.
Azért, mert túl sok opció nincs magára a feljuttatásra. Saját ûrhajót/rakétát építeni idõ és erõforrás igényes, keleti szomszédunkban az Arca megpróbálkozik vele, amihez sok sikert kívánok, de e téren azt hiszem rossz úton járnak, legalábbis ha a Google Lunar X-Prize elnyerése motiválja õket. Semmiképpen nem lehet olcsóbb egy repülõgépet és egy rakétát építeni kvázi a semmibõl, mint bérelni / venni egyet.
Marad opciónak az, hogy vesznek egy rakétát. A már említett Volna jelenleg tudomásom szerint a legolcsóbb mód a világûrbe jutáshoz, ezek kiselejtezett SLBM-ek, tengeralattjáróról indított ballisztikus rakéták, hordozórakétának átalakítva. Ez 2-3 millió dollár, alsó hangon.
A következõ lépcsõfok már 7-10 millió dollár, orosz vagy kínai hordozórakétákkal, vagy a SpaceX Falcon 1-ével. Igaz itt már több tonnás hasznos teher áll rendelkezésre, tehát ha sikerülne "betársulni" valaki mellé, hogy két vagy három ûrszondát indítsanak, akkor az ár itt is leeshet 2-3 millió környékére.
Az utolsó lehetõség "másodlagos" hasznos teherteret bérelni egy hordozórakétán. A gond az, hogy ezek általában inkább mikroszatelitek, "kockamûholdak" számára vannak kitalálva, jellemzõen 10x10x10cm-es, vagy hasonló méretekben. Ez egy holdszondához kevés, és még ezek ára is 200'000-300'000 dollár.
Igen, az X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyeken szép eredményeket mutattak egyes amatõr ûrcégek. De nézzük meg milyen háttérrel. Az Ansari X-Prize-t a Scaled Composites nyerte meg, úgy, hogy egy mecénás ~30 millió dollárral támogatta õket. A Scaled Composites pedig nem ma jöttek le a falvédõrõl, évtizedek óta gyártanak repülõgépeket. A Wirefly X-Prize és a Lockheed Lunar Lander versenyen az Armadillo Aerospace már kétszer gyõzedelmeskedett, ám az Armadillo mögött John Carmack áll, aki eddig 4-5 millió dollárt pumpált a cégbe. Anno azt állította, hogy összességében 10 millió dollár alatt összehozhatják az emberes ûrrepülést, de ez még várat magára.
De még egyszer: én támogatom és drukkolok a Pulinak. De tényszerûen nézve ahhoz, hogy sikeresek legyenek, bizony kelleni fog 400-500 millió forint alsó hangon, nekik pedig az elsõ léc átugrásához cirka 10,5 milliót kellene összeszedniük, márpedig ez is nagyon nyögvenyelõsen akar összejönni, ha összejön...