Azért 10/10 a film, mert bár külsõre átlagosnak tûnik, a sztori, a remek történetvezetés, a film mondanivalója, mind magasan az 'átlagos' mûfaj felé emelik.
Ráadásul olyan atmoszféra lengi körül, amely teljesen eredetivé teszi. Azonkívül a produceri tisztet betöltõ Frank Darabont nagyon alapos munkát végzett a film rendezésekor, mert õt is megérintette a történet alapját szolgáló novella.
Ezért igyekezett azt tökéletes pontossággal vászonra vinni, még látszólag apró részleteket sem hagyva ki, amit talán más rendezõ kisallangolt volna. És a sztori mellett ez teszi annyira életszerûvé a filmet.
Ja meg nem tudom, hogy észrevetted-e, de ez a film 20(!) évnyi börtönélet történetét, viszontagságait dolgozza fel. Nem úgy van, mint más filmekben, ahol a jófijú a sittre kerül igazságtalanul, majd alig fél óra múlva már kint van, és lengõ fekete bõrdzsekiben meg napszemüvegben üldöz egy komplett bûnbandát, hogy a film végére rájöjjenek a szerencsétlenek, hogy a bûn nem kifizetõdõ...
Õszintén, ennek mennyi tényalapja van szerinted? A Remény rabjai nem olyan, mint egy Sztívön Szegál-os akció-ökörködés, amelyben olyan szétzuhant lények szerepelnek, mint a Cartoon Network figurái, olyanok, akiknek nincs is egyéniségük és minden 2 mondat után, valamilyen láthatatlan kényszertõl vezérelve, el kell lõniük egy egész tárat. Szinte minden ilyen filmben ugyanaz az elcsépelt sztori van, amit ideggondozásra szoruló lelki sérültek találtak ki: jönnek a 2 dimenziós, papírmasé rosszfiúk, akiknek a pisztoly hozzá van nõve a kezükhöz, és a térdmagasságú IQ miatt csak tõmondatokban beszélnek, s olyan keményen néznek, hogy hullik a falról a vakolat.
Meg természetesen szinte mindig kábítószerrel üzletelnek. Ez ki se maradhatna.
És alig hogy megjelennek, rögötn elkezdenek rosszban sántikálni, míg fel nem buknak. De hirtelen feltûnik Szegál ezredes és õ buktatja fel õket úgy, hogy új járdát kell utánuk csinálni.
Az ilyen sztorikat próbálják aztán ellensúlyozni néhány TNT elpazarlásával meg pár rakéta kilövésével, ami valamilyen oknál fogva mindig a rosszfiúk arcában köt ki. Még akkor is, ha menetiránnyal ellentétesen helyezkednek el.
Az ilyen filmekben hol van az ötlet? Hol van a koncepció? Ammennyit ezeken a filmeken gondolkodni kell... ehhez képest a szünidei matiné ismeretterjesztõ film.
Másik: lehet, hogy neked unalmasnak tûnik a Remény rabjai, de ezt a filmet nem úgy kell nézni, mint a többit. Ráadásul ezen nem izgulni kell, (bár erre is van lehetõség) hanem meg kell érteni. Vagyis meg kell érteni a szereplõk jellemét, egyéniségét, a másokkal való kapcsolatukat, céljaikat, a környezeti hatásokra való reakcióikat, hogy mit miért tesznek és miért gondolkodnak úgy, ahogy. A zseniális történet mellett, itt nagy szerepet kap a jellemábrázolás is, ami aprólékosan ki van dolgozva.
Egy példa a sok közül: Red csak azért nem jutott oda, mint az elsõ szereplõ - az öreg, aki hamarabb szabadult a börtönbõl - mert neki reményt adott Andy barátsága.
Hiszen amikor Red kiszabadult, õ is arra a helyre került, mint az öreg, ugyanazt a munkát kapta, és ugyanazok az érzései voltak és ugyanazok a gondolatok jártak a fejében mint neki.
De neki volt reménye, hogy kint majd újra láthatja a barátját, és célja is volt, mert még a börtönben megbeszélték, hogy ha kiszabadulnak beindítanak egy vállalkozást, amit ketten fognak vezetni.
Vagyis volt reménye és célja, és ez megakadályozta Red-et, hogy õ is a nyakára tegye a kötelet, mint az öreg, aki semmi célt sem látott az életében.
Szóval, ez a film nem az akcióhorror-on csámcsogó agymosott zombi nézõknek való, mert úgysem fogják érteni, és jobb is ha kihagyják. Én nem mondom azt, hogy te ilyen lennél, de nem értem miért kell ennyire lehúzni a filmet.
Informatika és tudomány
