"És ha az adott faj csak kábeles hírközlést alkalmazott?? Az ûrbe sugárzott rádióhullámaik pedig tényleg csak pár Wattosak voltak? Mi lesz azokból, mire ideérnek?"
A #34-ben leírtam részletesen, hogy miért nagyon valószínû, hogy használnak nagyteljesítményû rádiókat.
"És ha csak mondjuk valami tényleg értelmetlen szignált küldtek ki? Amit nem arra szántak, h valaki is meghalljon?"
Az is rettenetesen sokat számít, ha bebizonyosodik, hogy nem vagyunk egyedül. Beszélgetni úgyse nagyon tudunk a nagy távolság miatt.
"Tényleg kiszámította-e valaki, hogy a Földrõl az ûrbe jutó rádióadások milyen messze jutnak el"
A #36-ban írtam. A mai technikával, a nem direkt nekünk sugárzott, a mi adóinkhoz hasonló erõsségû sugárzást kb. 1 fényévrõl tudnánk érzékelni. Vagyis az ilyen kutatás értelmetlen (kivéve, ha az idegenek legalább 1000x erõsebben sugároznak). Jelenleg az egyetlen remény, hogy felénk irányított sokkal nagyobb teljesítményû, fókuszált jel érkezik. Mi is sok ilyet küldtök, és a SETI alapításakor mindenki azt feltételezte, hogy a "többiek" is küldözgetnek.
"Nekem azért gyanús, ez a nagy SETI hallgatódzás...szerintem ezek frankón valami mást keresnek.."
Mi mást?
Meg ha titkos katonai program lenne, akkor az egészet eltennék egy szupertitkos katonai bázis végébe, és az egészet a "fekete" költségvetés egy kis darabkájából fizetnék. Ezek az amcsik akár több tíz milliárd dolláros programokat képesek teljes titokban futtatni. A SETI költségvetése ehhez képest aprópénz.
"a fizika semmit sem bíz a véletlenre....???"
Ez nem igaz. Egyrészt ugye ott a kvantumfizika, ami mindenestõl a véletlen körül forog, másrészt sok matematikai probléma megoldásához kell a véletlen. Például optimalizációs feladatoknál gyakori, hogy legalábbis a kiindulási értékek véletlenszerûek, de van amikor a további iterációk is. Aztán ahsználják még akkor, ha a kiszámíthatatlanság a cél. Például titkosításnál nagyon hasznos. De sok más algoritmusnál is szoktak betenni egy kis véletlent, hogy lehetõleg minden inputra átlagos viselkedést produkáljon, ne legyenek oylan kombinációk, amikre stabilan rossz teljesítménnyel mûködik.
Ebben az esetben szerintem valamiféle interferencia, vagy rezonancia jelenséget akarnak kiküszöbölni a véletlen elrendezéssel. Korábban is léteztek hasonló rendszerek szabályos elrendezéssel, és valószínûleg azoknál tapasztaltak ilyen jelenségeket. Vagy az is lehet, hogy a hagyományos csillagászatban jelentéktelen rezonanciák a SETI esetében hamis riasztást okoznának. Hiszen épp arról van szó, hogy a háttérzajból kiemelkedõ szabályos jelet keresnek. Egy rezonancia/interferencia pedig épp ilyet generálna.
De még azt is el tudom képzelni, hogy mechanikus rezonanciáktól tartanak, pl. amiket a szél okozna egy szabályos elrendezésben.
Még az is lehet (beindult a fantáziám), hogy az antennákat összekapcsoló szoftver igényli a véletlenszerû mintavételezést. Ez kb. oylasmi, mint a videokártyáknál (és sok más kevésbbé ismert alkalmazásnál) az antialiasing (élsimítás). Ott is a legszabályosabb mintavételezés produkálja a legrosszabb képminõséget.
"Fõleg a magántõke van itt is jelen...az pedig csak oda megy, ahol valami konkrét hasznot remél..."
Itt nem (csak) cégek fektetnek be, hanem magánszemélyek. Az pedig teljesen más kategória. Te is biztosan költessz olyasmire, amibõl nem származik (mérhetõ) hasznod (pl. elmész moziba, múzeumba, ...).
Szerencsére vannak olyan nagyon gazdag emberek is, akiknek nem az az életcéljuk, hogy a bankszámlájuk tartalmát maximalizálják.
Idézet a cikkbõl : "A befektetõk közt megtalálhatjuk az ûrmegszállott Paul Allent, a Microsoft társalapítóját"