Sohasem harcolok. Senkit sem akarok meggyõzni semmirõl sem. Beszélgetni szeretnék. Csendesen, kedvesen és értelmesen. Ha ez nem megy, inkább elhúzok a fenébe.
Nem értem miért alakult ki ez a harcos stílus. Egyszerûen csak beszélgetni már nem is lehet? Elmondom a véleményem, megindoklom és kész. A vitapartner pedig leírja, hogy egyetért vagy nem és õ is megindokolja. Ennyi lenne. Nem kellene bele indulat, szemétkedés, harc. Szerinted ezt nem lehet itt elérni?