Víz téma: a Holdon fellelhetõ víz két okból lehet érdekes, az egyik egy Hold bázis vízellátása szempontjából, másfelõl egy késõbbi bolygóközi ûrhajó üzemanyagát lehet belõle elõállítani (Hidrogént és Oxigént), így azt nem kell a Földrõl felvinni.
Egyenlõre csak a Hold felszíni rétegeiben feldúsult He3-as izotóp ad reményt arra, hogy lesz aktív Hold program.
Hold-ûrteleszkóp telepítése, Hold-rádióteleszkóp építése (nincs annyi zavaró rádiójel, mint a Földön), a Hold jobb megismerése (bár ezek egy részét robotszondákkal is el lehet végezni). Tapasztalatszerzés a Földön kívüli, lehetõleg önellátó kolóniák mûködtetésével kapcsolatban. Azért indok még van egy pár.
Lehet, hogy buta kérdés, de iható a Holdon lévõ víz?
Valószínûleg csak gondos utómunkálatok után. A vízjég ez esetben feltehetõen kis jégkristályokat jelent, ezeket ki kell szûrni a Hold porából, így nyerhetõ belõle víz, amit persze célszerû még megszûrni. Csakhogy ez a víz kb. desztillált víz jellegû lesz. Ugyan azt is meg lehet inni, de ivóvíznek igazán egy dúsítás után lenne igazán alkalmas, ahol a Földön már megszokott nyomelemeket is megkapja.
Akkor rosszul tervezték meg a landolási helyeket, vagy sarkon nem tudnak landolni?
Többszörös probléma. Elõször is a Holdnak csak a Föld felé nézõ oldala jöhetett szóba, hiszen innen könnyen meg lehetett oldani a rádiókommunikciót a Földel. A sarkokon vagy a Hold túlsó oldalán csak egy átjátszóállomás segítségével tudna kommunikálni a leszállt Holdkomp és az ûrhajósok a Földdel. A NASA bölcsen úgy döntött, hogy így is épp elég bonyolult és kockázatos (no meg drága) a misszió, nem fog Hold körül keringõ átjátszómûhold-hálózatot építeni emiatt. A másik probléma, hogy a le- és felszállásnak van egy pályafüggõ DeltaV értéke, ez az Apollo pályája miatt az egyenlítõ közelébe teszi lehetõvé csak a le- és felszállást. Vagyis az Apollo LM alaphelyzetben képtelen egyszerûen a sarkokon le- és felszállni, illetve csak komoly módosításokkal (több üzemanyagra lenne szükség). Ez egyébként a Földön is így van, ezért került a legtöbb rakétaindító bázis az Egyenlítõhöz minél közelebb (Cape Canarevel az USA csaknem legdélibb pontja, az ESA a saját indítóbázisát Francia Guyanara telepítette, még azon az áron is, hogy így a rakétákat és a mûholdakat indítás elõtt át kell hajózni az Atlanti-óceánon, a szovjetek/oroszok pedig azért Bajkonúrból indították a rakétáik legnagyobb részét, mert Szovjetuniónak ez volt a legdélibb pontja).
Akkor a Mars utazások miért lesznek? Azt bizonyítják be ezzel, hogy el tudnak menni a Marsig? Vagy mi?
Indokok a Mars utazás mellett:
1.: Megismerni minél jobban a Naprendszert. Itt van egy ellenérv: ezt robotszondákkal is meg lehet tenni. A tudóstársadalom ebbõl a szempontból ketté van osztva, egy részük úgy véli, hogy a 2.-es indok miatt mindenképpen erõltetni kell az emberes ûrkutatást. A másik része viszont úgy véli, hogy sokkal hatékonyabbak a robotszondák, tehát legalábbis amíg nem sikerül az ûrutazást kellõen olcsóvá és biztonságossá tenni, addig csak robotokat küldjünk felderíteni. A hatékonyság terén nem lehet vitatkozni, elég összehasonlítani, hogy a két Mars Rover mennyi információt gyûjtött és relatíve milyen kevés befektetéssel. Egy emberes Mars misszió árából több száz, ha nem több ezer mûholdat, leszállóegységet és távirányítású rovert lehetne a Marsra küldeni, amik valószínûleg összehasonlíthatatlanul több információval szolgálnának a Mars-ról.
Bush bejelentése és az Orion-program elindítása pont azt jelentette, hogy idõközben több bolygóközi misszió tervét visszarakták a polcra, mivel nincs rá pénz. Ilyen volt például a JIMO (Jupiter Icy MOons) program, amely egy igen nagy, nukleáris meghajtású ûrszonda lett volna, és segítene jobban megismerni a Jupiter legnagyobb holdjait. De az emberes Orion program miatt nincs rá pénz...
2.: Az ember számára hosszútávú cél a Naprendszer kolonizálása. Úgy mint túlélésnövelõ lehetõség (bármekkora blama is történik a Földön, az emberiség fennmarad), úgy mint új nyersanyagforrások, és úgy is mint terjeszkedési lehetõség. Ehhez fejlõdnünk kell még, önellátásra képes ûrbázisokra lesz szükség, sokat kell tanulnunk az idegen égitesteken való életrõl, és ezekhez egy emberes Mars-utazás rengeteg hasznos tapasztalatot nyújthat.
Azért érdekes, hogy 1 petaflopos szuperszámítógépek is vannak már, de a Holdra képtelenek (40 éve?) el/visszajutni
Ezzel az indokkal egy probléma van: szuperszámítógépekre van fizetõképes kereslet. Holdutazásra nincs. Anno Okkultistnak is mondtam, hogy adjon két milliárd dollárt, és én magam szervezem meg belõle a következõ Holdutazást legfeljebb 4 éven belül. Szvsz ennyibõl kivitelezhetõ, Szojuz alapú ûrhajó, két Protonnal feljuttat gyorsító fokozat, egy Protonnal feljutatot Holdkomp. A Holdkompot az egyik gyorsító fokozat elviszi LMO pályájára, ha odaért, és minden rendben van, indulhat a második gyorsító fokozat, a Szojuz összecsatlakozik vele, elmegy õ is LMO pályára, ott összecsatlakozik a Holdkomppal, a Holdkomppal 2 ember leszáll a Holdra, sétálnak, felszállnak, összecsatlakoznak a Szojuzzal, a személyzet átszáll a Szojuzba, a Holdkompot leválasztják, és visszaindulnak a Földre. Nyilván optimista forgatókönyv, hiszen le kell gyártani a Holdkompot, a gyorsító fokozatokat, stb...
Milyen erõs lehetett a gép az Apollón? Jó eséllyel még egy 100x100-as mátrixot sem tudtak benne tárolni. Vicc.
Az orosz Szojuz ûrhajó teljesen automatikusan képes volt végrehajtani a repülését akkor, amikor az Apollo repült. Pályaváltoztatások, olyan analóg számítógép, amely a pillanatnyi pozícióból kiszámolja, hogy ha most gyújtja be a személyzet a fékezõrakétákat, akkor a vezérlõmodul hol fog Földet érni, és a többi. Ennél többre nem nagyon van szükséged.
Az Apollo esetében is csak a pálya kiszámítására volt szükség számítógépre. Nem kell bonyolult számításokat elvégeznie, hiszen erre ott volt a Földön számtalan számítógép és nagy koponya, akik megmondhatták, hogy milyen manõvereket kell végrehajtani, milyen irányba forduljanak a hajtómû begyújtása elõtt, hány másodpercig mûködtessék a hajtómûvet a szükséges pályaváltoztatáshoz, és a többi. Lásd Apollo-13...
Ha neked kellene egy számítógépet egy ûrhajóra telepíteni, adott feladatokra, a lehetõ legkisebb elérhetõ tömeg mellett, és a lehetõ legkisebb áramfogyasztással, akkor te milyen számítógépet tennél rá? Olyat, ami az adott feladatot képes végrehajtani, és nem nagyobbat. A felesleges képességek csak plusz tömeget és nagyobb energiaigényt jelentenek...