A Holdra miért nem küldenek fel 1-2 ilyen jármûvet??
Eddig azért nem küldtek, mert a célokhoz nem volt szükséges. Az 1960-as években versenyt folyt a Holdkutatás terén, volt egy cél: holdkõzetek vizsgálata, a Hold felszínének vizsgálata, stb.
Miután a Holdverseny lecsengett, a figyelem más fele fordult. Alapvetõ kutatás a távolabbi bolygók felé (bolygóközi kutatás), illetve a Föld-el kapcsolatos tudományos valamint egy emberes Föld körüli ûrállomások létrehozása lett az új cél.
A Holdról túl sok újat megtudni egy Rover-szerû Holdjáró segítségével nem lehet, ennél alaposabb, jobban felszerelt rendszer kéne. A Mars terén viszont nem rendelkezünk még olyan szinû ismeretekkel, mint a Hold terén - ezért küldtenk Roverek a Marsra.
De ne aggódj, most, hogy a Holdutazás újra célkeresztbe került, a NASA a közeljövõben valószinüleg több Holdszondát is fog küldeni a lehetséges leszállóhelyek, illetve a majdani Holdkolónia lehetséges helyszíneinek megvizsgálására.
Hold valahogy nincs a figyelem központjában..Miért? nincs ott semmi érdekes? Nem könnyebb és egyszerûbb ûrbéli támaszpontot meglévõ anyagból ( holdkõzet) építeni, mint fellõni Földkörüli pályára azt a sok tonna ISS-t?
Azért van így, mert egyfelõl politikai támogatás kell. Az összes eddigi valamirevaló ûrprogram állami támogatással valósult meg. Politikusok döntöttek arról, hogy adnak-e rá pénzt, vagy sem. A legkézenfekvõbb példa erre a Clinton és a Bush kormányzat közötti nézetkülönbség az ûrkutatás terén. Clinton idejében a cél az volt, hogy nemzetközi irányba mozduljon el az ûrkutatás, és hogy legyen ennek egy ikonja. Az ISS Alfa ezt testesítette meg. Az ISS-el kapcsolatos kutatások, ûrprogramok élveztek elsõbséget. Ott volt a X-38 / CRV mentõûrhajó, az X-33 / Venture Star, amely az ûrsikló utódja lett volna és a többi. A Bush-kormányzat más irányba nézett, nem elkötelezett annyira nemzetközi programok irányába, így az ISS-t megnyirbálták, az X-33 és az X-38 programot leállították. Helyette új célt tûztek ki, emberes Hold- és Marsutazást, valamint állandó Holdbázis létesítését.
A NASA-n belül folyamatosan készülnek újabb és újabb tervek, hogy milyen programokra lenne szükség. A Voyager óta akarnak egy olyan ûrszondát, amely alaposabban szemügyre venné az Europát, esetleg a felszínére is leszálna. Ezt a programot összeolvasztották egy nukleráis meghajtással kapcsolatos programmal, ebbõl lett a JIMO (Jupiter Icy Moons Orbiter), amely talán 2015-ben indulhat el. De nagyon szerettek volna a tudósok szondát küldeni a Plutóhoz, addig, amíg még napközelben van, és nem fagy meg a légköre. A 2004-ben indítani tervezett Pluto-Kuiper Express programtól elöszõr megvonták a pénzt, majd késõbb a tudósok kiharcolták a feltámasztását a New Horizonts program keretében (most úgy néz ki, hogy 2010-ben indul).
A Holdkutatás terén két mozgatórugó van: egyfelõl egy Holdbázis, ahol jeget bányászva elõ lehetne állítani egy bolygóközi (pl. Mars) ûrhajó üzemanyagát, a másik pedig a He3 bányászat, amely elvileg a fúziós reaktorokban lenne jó üzemanyag. Ezek viszont kevés támogatást kaphattak, hiszen nincs a közeljövõben tervezett Mars-utazás vagy olyan fúziós reaktor, amely mûködni tudna a He3-al. Kiestél, vissza az elsõ kockára.
Most a NASA hosszú távú terveiben szerepel Mars-utazás, és vele kapcsolatban egy Holdbázis is. Most ezt támogatják a politikusok...