Nem hiszem, hogy magyarázni kellene, hogy mûködik a tudományos programok finanszírozása. De azért nagy vonalakban felvázolom: a tudósok és mérnökök készítenek terveket különféle ûrszondákról, ûrhajókról, sõt ûrbázisokról. Ezeket prezentálják az ûrügynökségeknél (európában az ESA, amerikában a NASA, japánban a NASDA, stb.), esetleg egy kormányzatnál vagy állami kutatási alapoknál. Ha a terv megfogja ezen szervek közül valamelyik figyelmét, akkor adnak rá pénzt. Ha nem, hát akkor nem. Kismillió ûrszonda, ûrhajó és ûrbázis terv készült el, némelyik egészen ambiciózus, másik szerények, reálisabbak. Ezek közül nagyon kevés jut el oda, hogy meg is valósítják õket. Egy példa: az 1960-as években már készült terv egy napvitorlás kísérleti mûholdra. A feladata annyi lett volna, hogy bebizonyítsa az elmélet életképességét, miszerint a napfény segítségével lehetséges akár bolygó-, sõt, csillagközi távolságokat is legyõzni. Nem kaptak rá pénzt. A Planetary Society magánpénzbõl csinálta meg a Cosmos-1-et végül, amely mint tudjuk, a költségcsökkentés miatt egy kiselejtezett orosz ballisztikus rakéta orráról indult az ûrbe, de a rakéta hibájából nem sikerült sajnos a küldetés.
A Holdmissziók az 1970-es évek elejétõl sokadlagos szempontok lettek, a pénzeket a bolygókutató missziók kapták (a NASA-nál a Mariner, Viking és Voyager, a szovjeteknél a Marsz, Venyera és Fobosz). Az 1980-as és 90-es évek ismét a Föld körüli ill. az emberes ûrkutatásra koncentráltak (MIR és ISS Alfa), és csak relative kevés ûrszonda készült tudományos célra, azok is fõleg specifikus feladatokra (Halley-üstökös kutatása, napkutatás, aszteroidakutatás, ûrbéli csillagászat), illetve a Mars-kutatás lett újra a célkeresztben. Ehhez hozzá kell tenni, hogy a szovjetunió széthullása óta az oroszok szinte csak katonai és civil célú mûholdakat bocsátottak fel, nincs pénzük a tudományos mûholdakra. Az oroszok helyét az európai és japán tudományos mûholdak próbálják átvenni.
Most ismét célpontba került a Hold is, miután a Bush-kormányzat és a Kínaiak is a Hold felé kacsingatnak. Volt ugye az európai Smart-1, 2007-ben a kínaiak egy Hold-szonda indítását tervezik, 2008-ban pedig indul a NASA Lunar Reconnaissance Orbiter-je (LRO). Az elkövetkezõ egy évtizedben legalább féltucat mûholdat küld csak a NASA a Holdra.