1.: Hány ország is képes jelenleg "gépeket kilõni valahova"?
2.: Az elsõ embert szállító ûrhajó, a Vosztok konkrétan a Zond kémmûhold átalakítása volt.
3.: Ott az #539-ben egy másik példa. A Trieste útját immár 46 éve nem ismételték meg.
4.: Technikai aspektusból nincs sok különbség egy személyzet nélküli és egy személyzettel ellátott hold-missziónak. "Csak" annyi a különbség, hogy a személyzettel ellátott rendszernél nagyobb volumenben kell gondolkodni, hiszen az emberi élet fennmaradásának biztosítása rengeteg kiszolgálórendszert és ellátmányt is be kell építeni. Ezek azonban nem térnek el jelentõsen attól, mint amit egy Föld-körüli ûrmisszió során kell biztosítani. A különbség persze jelentõs abból a szempontból, hogy sokkal erõsebb hordozórakétára van szükség. Ez az a pont, ahol a Szovjetek elbuktak az N1 rakéták megbizhatattlansága miatt. A becsületüket úgymond a Luna-16 holdszonda mentette meg, amely 1970-ben leszállt a Holdra, és a visszatérõ egysége a Hold felszínérõl származó mintákkal sikeresen visszatért.