Én azt nem értem miért maradt meg az egész annyiban?
A pénz, a pénz és egy "kis" politika. Az Apollo holdmissziók elsõ sorban politikai okból lettek végrehajtva. Meg lehetett volna csinálni ûrszondákkal, kicsit lassabban, vontatottabban, de olcsóbban. Ám a hidegháborúban az, hogy elmondhatták: igen, az USA küldött elsõként embert a Holdra, és igen, megvalósították Kennedy álmát, minden pénzt megért. Ám annyi pénzt már nem ért meg, hogy folytassák is. Az Apollo-18 és az utáni missziók törölve lettek, politikaialag már inkább nyûg volt a gigászi költségekkel járó program. Szóval le is állították...
Érdemes megjegyezni, hogy a Szovjetek is erre jutottak. Az N1 hordozórakétával történt sorozatos kudarcok miatt az õ Holdprogramjuk zátonyra futott, épp akkor, amikor talán sikerült volna felülkerekedni a problémákon. 1972-ben végképp leállították az N1-L3 programot, miután túl sokat áldoztak rá, és már politikailag semmiféle eredményt nem jelentett volna az, hogy "másodikok" a Holdon. Pedig az ûrhajók és az ûrhajósok készen voltak, "csak" az N1 készült el túl késõn...
A már elkészült LK leszállóegység. Csak egy múzeumig jutott a Hold helyett...
Fent a Szovjet L3 (Szojuz-LK), alul az Amerikai Apollo (Apollo CSM-LM) Holdûrhajók.
Ha már annyira készülünk a Marsra nem lenne jó tanulópént a Holdon dolgozni? Annyira nincs ott semmi, hogy nem éri meg odamenni?
Megint két dolog: politika és pénz. Vagy inkább fordítva.
Egy Holdûrhajó kifejlesztése komoly befektetés (most a hasamra csapok: kb. 2-3 milliárd $-ból gond nélkül megvalósítható lenne, többségében már ma is rendelkezésre álló eszközök felhasználásával - persze megoldható kevesebbõl is: olyan 4-500 millió $-ból, de akkor minden minimum szinten, biztonságot is beleértve). Viszont ennyi pénzt "csak" egy Holdutazásért kifizetni senki (épelmélyû) nem fog, hiszen "fölös" pénzkidobás, bevétel nélkül. Ahhoz, hogy valami értelme is legyen, mondjuk egy Holdbázis kiépítése, az viszont már egy nagyságrendel több pénz (10-15 nagyobb Holdutazás, 30-40 milliád $, "fapados" alternatíva is legalább 5 milliárd $). Ennyit meg végképpen nem fog egyetlen cég sem rááldozni. Maradnak az országok ûrkutatási szervei, akik viszont mind pénzügyileg, mind terveikben a politikusoktól függenek. A politikusoknak meg jelenleg nem sûrgõs, nincs semmi kézzel fogható elõnye (pl. népszerûségükre nem hat, gazdaságilag rövid távon nem hoz semmit, de iszonyú sokba kerül)...