Na akkor egy kicsit beleszólok én is, mert 100%-os válasz úgy látom még nem született.
Kezdjük az alapoktól: a repülõgépnek elõször is van 3 tengelye, ami körül elfordulhat. Ha minden kormánylap középhelyzetben van, és jól ki van trimmelve, akkor (teljesen nyugodt, rezdülésmentes légkört feltételezve) elvileg stabilan repül az adott helyzetében.
Bármelyik kormánylapot kitérítve úgy változik meg a különbözõ felületekre ható légerõk viszonya, hogy az adott tengely körül forgatónyomaték jön létre, ami a gépet az adott tengely körül elforgatja. Ez a forgatónyomaték mindaddig forgatja a gépet, amíg ismét nulla nem lesz, azaz a megfelelõ légerõk megint egyensúlyban nem lesznek (tehát amíg a kormánylapok ki vannak térítve). Tehát ha kitérítjük a csûrõt az egyik irányba, akkor a gép (elvileg) folyamatosan orsózna a hossztengelye körül. Ha bedöntjük a gépet valamelyik oldalra, és a kívánt bedöntésnél középre tesszük a csûrõt, akkor a bedõlés (ismét csak elvileg) megáll, és azzal a bedöntéssel addig fordul a gép, amíg ki nem vesszük belõle, amihez az ellenkezõ irányba kell csûrni. Viszont! Mivel forduló közben a külsõ szárny gyorsabban halad, mint a belsõ, azon nagyobb felhajtóerõ keletkezik, így mégtovább döntené a gépet a forduló irányába, hiába vannak középen a csûrõk. Ezért van az, hogy a legtöbb típusnál nemhogy középre kell tenni a csûrõt, de még egy kicsit a forduló ellen is kell csûrni ahhoz, hogy a bedöntés állandó legyen.
Természetesen közben az oldalkormánnyal és a magasságival is dolgozni kell, hogy a forduló csúszásmentes legyen, és közben ne gyorsuljon be a repülõ.
Összegezve: a csûrõvel nem a bedöntés mértékét, hanem a hossztengely körül ható forgatónyomaték nagyságát befolyásoljuk. Állandó bedöntéshez pedig a forgatónyomatéknak nullának, vagy a fentebb leírtak miatt inkább egy picit az ellenkezõ irányba hatónak kell lennie.
Remélem tudtam segíteni, kérdezz nyugodtan ha valami nem tiszta!