"Az Ösrobbanás egy sokdimenziós geodéziai jellegû pont, az a kérdés "Mi volt az Õsrobbanás elõtt?" ahhoz hasonló mint az, hogy "Mi van az északi sarknál északabbra?"."
Nem olyan. A jelenlegi természettudományos törvényeinkkel nincs szinkronban. És egyébként nem kell az õsrobbanás elõttre menni ahhoz, hogy azokat sértse:
"Az õsrobbanás-elmélet híveinek egyik legnagyobb gondja az, hogy bár "a világegyetem keletkezését" igyekeznek megmagyarázni, az általuk javasolt eredetet nem lehet matematikai úton leírni. Az általánosan elfogadott õsrobbanás- elméletek szerint a világegyetem, kezdeti állapotában egy végtelenül kis kiterjedésû, ugyanakkor végtelen sûrûségû és hõmérsékletû pont volt. Ez az állapot azonban túl van a matematikai leírhatóság határain - semmit nem lehet róla kijelenteni; a számítások teljesen összezavarodnak, értelmetlenné válnak. Olyan ez, mint amikor nullával próbálunk meg elosztani egy számot - mi a végeredmény? 1?... 5?... 5 billió?...??? Lehetetlen megmondani. A szaknyelv ezt nevezi szingularitásnak.
Sir Bernard Lovell, a Manchesteri Egyetem rádiócsillagászat professzora így ír a szingularitásokról: "Az idõ kezdetének fizikai leírása során ezen a ponton egy akadály állja el az utunkat. Ez a probléma - ti., hogy vajon tényleg alapvetõ akadályt jelent-e ez a világegyetem kezdeti állapotának tudományos leírásában -, valamint az idõ kezdetén feltételezett egyetlen létezõvel kapcsolatos fogalmi nehézségek a modern gondolkodás kardinális kérdései."
Egészen mostanáig még az õsrobbanás-elmélet legkiemelkedõbb képviselõinek sem sikerült átlépniük ezeket az akadályokat. A Nobel-díjas Steven Weinberg így panaszkodik: "Sajnos nem tudom a filmet [az õsrobbanás szemléletes bemutatását] nulla idõpontnál és végtelenül magas hõmérsékleten elindítani." Azt látjuk tehát, hogy az õsrobbanás-elmélet egyáltalán nem ad számot a világegyetem keletkezésérõl, mivel a kezdeti szingularitás természeténél fogva nem leírható.
Az õsrobbanás elmélete ezért már a kezdet kezdetétõl fogva gondokkal küszködik. Míg az õsrobbanást bemutató népszerûsítõ cikkek a kezdeti szingularitással kapcsolatos nehézségek fölött elegánsan átsiklanak, addig a jelenség matematikai következményeit kutató tudósok szûkebb szakmai köröknek szóló tanulmányaikban elismerik, hogy komoly akadályról van szó. Stephen Hawking, a cambridge-i egyetem matematika professzora, és G. F. R. Ellis, a Cape Town-i egyetem matematika professzora "A téridõ nagyléptékû szerkezete" címû mértékadó mûvükben rámutatnak: "Úgy tûnik, helytálló az az elv, miszerint ha egy fizikai elmélet szingularitást tételez fel, akkor ez annak a jele, hogy az elmélet összeomlott." Majd hozzáteszik: "Eredményeink azt a feltevést igazolják, hogy a világegyetem meghatározott idõvel ezelõtt keletkezett. Magának a teremtésnek, a szingularitásnak a pillanata azonban kívül esik a jelenleg ismert fizikai törvények hatáskörén."