"a számok direkt illusztrációs jellegûek, semilyen valós adatokhoz nincs közük"
"akár több éves kerekítések, mivel a határvonal igen nehezen meghúzható. ez alatt lehet azt érteni, h 1-2 évvel ezelõtt és 1-2 múlva is ezt a 20 évet írtam"
"a win 6-7 évét az nt4 "mennybe menetelétõl" számítottam"...
Ugyan már ezt neveznéd érvelésnek? Erre mondja egy kollégám, hogy itt kezdõdik egy feladat filozófiai síkra terelése, csak azt nem itt nahem a BTK-n oktatják. :)
A számok makacs dolgok, (az egykori kultfilm, a Tanú után szaadon). A Kereskedelmi linux serverek jelenlegi részesedése, 13.3%, ez pedig nem 1%. Ennek a 15.% növekedése semmilyen analógiába nem hozhazó egy 1%-nyi részesedéssel bíró rendszer 2%-ra való növekedésével. Érdekes a tényt magad is elismerted egy korábbi hozzászólásodban.
Számtalan cég alkalmaz magasan képzett programózókat és renszergazdákat, akiknek nem jelent problémát egy szabad unix-like rendszer üzemeltetése. Ez nem jelenik meg ebben a statisztikában. Közvetlenül nem is tudjuk mérni, de biztos lehetsz benne ezek számossága is jóval nagyobb 1%-nak megfelelõ darabszámnál. (Nem láttam az IDC mérési módszereit, ha csak a nagy US brand gyártók termékeit vették alapul azaz 100%-nak, akkor ezek azon felül vannak, és akkor még nem számoltuk az egyéni megrendelésre készült Brand servereket, de ezzel most ne bonyolítsuk a képet)
Mit gondolsz vajon miért 80e USD egy windows rendszergazda éves jövedelme USA-ben, még egy unix/linux rendszergazdáé 120e USD?
20 éve egészen más esemény történt, akkor jelent meg a Windows1.0 :D talán ezzel kevered. A kliens/server rendszerek a Novell netware, és (azóta eltünt) Banyan Vines-al terjedtek el. Igazán csak a Netware 3.0 megjelenése után beszélhetünt nagymértékû tejedésükrõl. (pedig korábbi változataihoz még egy hálózati jákékot is készített a Novell, a spines-t, hogy ezzel is népszerûsítse rendszerét. ez volt egyben az elsõ hálózati játék :) )
A MS ma is ott erõs ahol az elmúlt 2 évtizedben, a desktop PC-ken. 'Okostelefonok' piacán, a közeljövõben nem várható, hogy megközelítse a Symbian-t, féleg azért mert látva a Ms korábbi 'parnereinek' bukását, elvbõl nem hajlandók támogatni a nagy mobilgyártók a smartphonet. Azt viszont elérte, hogy a linux itt is megvetette a lábát.
A játékgépek szegmensében az eddigi adatok alapján, csak jelentõs veszteségek árán tud jelen lenni a Ms. Még a jelentõs belepumpált összegek árán, sem sikerült megszereznie az elsõ helyet.
Servereknél életképes a Ms és nyereséget is termel számára, de dominanciáról szó sincs ezen a téren. Nincs olyan számottevõ server termék, amit el lehetne adni linux driver támogatás nélkül. Vajon miért?
"holott még magával a kernel értelemben használt linuxal számolva sincs sok közük egymáshoz"
Nem nekem válaszoltad, ám nem lehet szó nélkül megállni. Ilyen kijelentéseid (is) miatt kérdõjelezõdik meg a szakértelmed a témában és ebbõl kifolyólag hitelessége az itteni írásaidnak.
Ez kérem szépen ugyanaz a posix alapokon nyugvó gnu/linux renszer legyen szó PDA-ról vagy superclusterrõl. Milyen clusterrõl irtál?
high-availability? load balancing? grid computing? esetleg HPC?
És melyik linuxos cluster technológia?
beowulf? linux virtualserver? openmosix?
A beowulf esetében mpi azaz message passing interface és vagy pvm, azaz parallel virtualmachine, libekre linkelt állomány kell a cluster kihasználásához, de ettõl még az adott hardware platformon mûködõ elf binárisok (esetleg a:out ha használ még valaki olyat) továbbra is használhatóak, és természetesen a program forráskódok is lefordithatóak és alkalmazhatónak. Legfeljebb nem tudják kihasználni a cluster képességeit, de pl. a managementben általában fontos szerephez jutnak. Kényelmesebb mint új álkalmazást fejleszteni olyan feladatra ami nem igányli a cluster nagy számítási kapacitását.
Az OpenMosix féle megoldást transzparens jellegénél fogva, minden párhuzamos többszálú képességekkel bíró program ki tudja használni nincs szükség egyedi cluster appokra. Általában párhuzamosított számításokra (pl. kódtörés, encodolás) vagy nagy I/O igényü feladatokra jó. Természetesen Openmosix rendszeren is mûködik minden linux elf bináris, legfeljebb nem haszánlja ki azt.
Sok már az üzleti életben dolgozó 'programozó' jön hozzánk. Velük szokott probléma lenni az elsõ féléves vizsgákon. Abban a hiedelemben gyakran nem is készülnek fel, mert úgyis ismerik. Majd jön a nagy meglepetés amikor nem tudják megoldani a vizsgafeladatot, mert hát az ANSI C-ben nem megy az ami ment windowson. És természetesen az ADA, Fortran is elhanyagolható, mégis minden évben kérdezgetik, ezt ugyan minek kell?
A matematikai tárgyak szükségességét is elõszeretettel kérdõjelezik meg, de legalább abból jobban készülnek. Nos a programnyelvek ismerete még nem jelenti hogy egybõl programozóvá is válik az illetõ. Mint a természetes nyelveknél, azért még mert valaki spanyol tudásával elboldogul Madrid utcáin túristaként, nem jelenti, hogy tudásával felsõfokú nylevvizsgát is kapna. Szintén újabb szintet jelent, az adott nyelv ismeretében ha irodalmi értékû mûveket képes írni rajta az illetõ. Márpedig erre az anyanyelvén sem képes az emberek többsége. Aki elvégzi a prog.mat szakot vagy akár matematikusi valamelyik fizikusi szakot, az más véleménnyel van a linux rendszerrõl. Eszébe nem jutna ilyen hajmeresztõ dolgokat állítani.