"A víz - bármilyen hihetetlen - 105 fokon nyomástól függetlenül felforr."
A víz forráspontja normál légköri nyomáson ~100C°. Kettõ atmoszféra nyomásnál ~120C°, tíz atmoszféránál ~180C°. Kritikus hõmérséklet: 374,1 C°. Ez ráadásul minden fizikakönyvben benne van. A nehézvíz forráspontja normál légköri nyomáson 101,42 C°, kritikus hõmérséklet: 371,5 C°.
"Hõszivattyúval valóban fel lehet hozni a hõt, de a kompresszorba fektetett energia miatt gazdaságtalan."
Attól függ hogy mekkora hõlépcsõt kivánsz létrehozni. De ha feltételezzük hogy van egy laza 70C° os talajhõmérsékleted x méter mélyen, akkor már megérné használni, akár villamos energia elõállítására is.
"Vízen kívül mégis mit vinnél le a föld alá, hogy felforrjon? olajat?"
Miért akarod mindenáron hogy felforjon a hõszállító közeg? Nem kötelezõ felfornia. Sõt lehetne akár gáz is, csak a gázoknak rosszabb a hõszállító képessége mint a folyadékoknak. És a víz a legolcsóbb, legkörnyezettbarátab,stb...
"Az urán-235 és urán-238 - melyeknek felezési ideje pontosan 713 millió illetve 4.5mrd év - üzemanyag, és nem hulladék.
E két uránizotóp alfa-sugárzással bomlik, vagyis pár centi levegõn áthaladva a sugárzása NULLA!
Tessék megtanulni a fizikát!"
Igazat kell hogy adjak neked :). Valóban meg kell tanulni a fizikát. Mi is elesz ezen két nevezetes elembõl a maghasadás után (lsd.: reaktorban való felhasználásuk során)? És ezen elemeknek mennyi a felezési ideje, illetve milyen fajta sugárzás keletkezik átalakulásuk közben? Mellesleg pár száz méterrel a föld alatt olyan mindegy lenne. Most is tele van a talpunk alatt a föld radioaktív izotópokkal. Csak hála Istennek jó mélyen vannak...
Azonkívül ha most átállna az emberiség atomenergiára, akkor cirka 30-40 év alatt felhasználná a rendelkezésére álló uránkészlet javát. Ezzel szemben pedig a megújuló energiaforrások viszont szinte kimeríthetetlen mennyiségben állnak rendelkezésre.